Filippo Inzaghi volt a nyerő olasz csere

Ritkán tapasztalható az olasz labdarúgásban, hogy egy edző hosszú évekig ugyanazt a csapatot irányítsa, és különösen szokatlan a jelenség a legnagyobb egyesületeknél. Éppen ezért figyelemre méltó a Milan szakvezetőjeként dolgozó Carlo Ancelotti klubhűsége (helyesebben a klub „Ancelotti-hűsége”): a 48 éves mester majdnem napra pontosan hat éve, 2001. november 5-én foglalta el a kirúgott Fatih Terim helyét a gárda kispadján.

„Nem gondoltam volna, hogy ilyen sokáig edzősködhetek a Milannál – vallotta be az újságíróknak Carlo Ancelotti, ám sietve hozzátette, szívesen maradna a klubnál további hat évig. Jegyezzük meg, a kétségtelenül kivételes „tucat” csak akkor sikerülhet a szakembernek, ha a bajnokságban jobbára vergődő együttese sürgősen összekapja magát, ellenkező esetben nagyon hamar vége szakadhat az Ancelotti-érának.

A gyenge hazai szereplés tükrében természetes, hogy a szurkolók fokozottan elvárják a Milantól a Bajnokok Ligájában nyújtott jó teljesítményt. A kedd esti, Sahtar Doneck elleni összecsapás előtt azonban a drukkerek támasztotta követelmények mellett az is lelkesíthette a piros-feketéket, hogy a július vége óta sérült – tétmeccsen legutóbb május 27én, a Reggina ellen pályára lépő – Ronaldo is leült a kispadra.

Carlo Ancelotti nyerő cserejének Doneckben mégsem a brazil támadó, hanem Filippo Inzaghi bizonyult: a 34 éves csatár a 63. percben váltotta Alberto Gilardinót, és két perccel később Andrea Pirlo beadásából már be is vette az ukránok kapuját. A labdarúgó különszáma azonban még nem ért ezzel véget, a 72. percben ugyanis gólpasszt adott Kakának, a 90. percben pedig második találatát is megszerezte. Az olaszok 3–0-s, magabiztos győzelme után megkönynyebbülhetnek a piros-feketék szurkolói, hiszen a siker azt bizonyítja, hogy a Serie A-s szerény teljesítményt nem „exportálja” a gárda a nemzetközi porondra. És ha a milánói drukkerekben hiányérzet maradt, az csakis azért fordulhatott elő, mert Ronaldo végül nem lépett pályára...