Az érettségi vizsga csak félig sike rült, ám senki sem bukott meg.
Az Arsenalon volt a „világ szeme”, hiszen a Liverpool elleni rangadót úgy harangozta be az angol sajtó mint egyfajta vizsgát Arsene Wenger „tinicsapatának”. A minden fronton remeklő „ágyúsok” az idény eddigi részében ugyanis egy kivétellel (döntetlen Blackburnben) valamenynyi meccsükön simán győztek – a Premier League-ben, a Bajnokok Ligájában és a Ligakupában is. Mindez a számok nyelvére lefordítva így nézett ki: 14 győzelem, egy döntetlen, 39 lőtt és hat kapott gól – ez volt az Arsenal szezonbeli mérlege azelőtt, hogy megvívta volna első igazi rangadóját Arsene Wenger menedzser fiatal együttese. Igen, fiatal, hiszen például Theo Walcott 18, a vezér Cesc Fábregas 20, de a már rutinos Mathieu Flamini is csak 23 éves.
A média persze kihegyezte a remek sorozatot, s feltette a kérdést: tényleg ennyire kiváló a francia edző csapata vagy csak nem találkozott eddig igazán nemes ellenféllel.
A Liverpool ellen megmutatták Cesc Fábregasék, hogy nem véletlen a kiváló széria.
Ugyan a tizenkét mérkőzésből álló győzelmi sorozat megszakadt, a veretlenség megmaradt, és azt is meg kell becsülni.
A Liverpool – a liga másik veretlen gárdája – is elszántan készült a rangadóra, ha másért nem, azért, mert nem kedvelik az Arsenalt az Anfield Road környékén: az előző idényben az FA- és a Ligakupából is az „ágyúsok” verték ki a Liverpoolt, így volt törlesztenivalójuk a hazaiaknak.
Nem is sokáig váratták a drukkereket Steven Gerrardék: a 400. liverpooli meccsét játszó csapatkapitány már a találkozó elején hatalmas gólt ragasztott a kapuba, megadva a mérkőzés alaphangját.
Ezután gyorsan észhez tértek a vendégek, és a szezon során látott technikás, sok passzra alapuló játékukat kezdték alkalmazni a kicsit visszaálló Liverpool ellen. Ez azonnal helyzetekben mutatkozott meg, ám sem Emmanuel Adebayor, sem pedig Tomás Rosicky nem tudott élni a kínálkozó lehetőségekkel. Noha látszólag nem került padlóra a vendégegyüttes, valahogy az volt a néző érzése, mintha a játékosok fejében ott motoszkálna annak a lehetősége, hogy a szezon során először veszítenek.
Ám Arsene Wenger a szünetben elűzte a rossz gondolatokat, a második félidőben egyértelműen átvette a játék irányítását az Arsenal, és a győzelmet is megszerezhette volna – persze csak akkor, ha szerencsésebb.
Arra a kérdésre pedig egyelőre nincs válasz, hogy valóban újabb nagy generáció jött-e össze az Arsenalnál.
Majd talán szombaton, a Manchester United elleni csata után könnyebb lesz megadni a feleletet…