Szupercsatár a Lokiban
Mindenki őt kérdezgette. Amint kilépett az öltözőből, az épület előtt áldogáló szurkolók és a türelmetlenül várakozó újságírók nyomban nekiszegezték a kérdést: lőtt-e már valaha négy gólt egy mérkőzésen?
Állítólag sikerének titka a felesége: amióta itt van önnel Magyarországon, egyszerűen feltartóztathatatlan a pályán. Igaz ez?
Való igaz, a feleségem jó hatással van rám – mondta Dorge Rostand Kouemaha. – Két hete érkezett meg Debrecenbe, és amióta itt van velem, teljesen feldobódtam. Addig nagyon nehezen dolgoztam fel a távollétét, gondolja csak el, milyen úgy élni, hogy nem lehet önnel az az ember, akit a legjobban szeret, sőt több ezer kilométerre él öntől. A gólok után nem ünnepelhet velem, rosszabbul sikerült meccsek után nem vigasztalhat meg…
Akkor most alaposan megünnepelhették a négy gólt.
Nem vagyok az az ünneplős típus, nem szeretem a feltűnősködést. Otthon az interneten olvasgattam, hogy mit írnak a meccsről, de semmi több. Illetve... Késő este felhívtam az otthoniakat, hogy elújságoljam nekik a mesternégyesemet. Néhány kameruni barátomnak muszáj volt eldicsekednem vele.
Lőtt már korábban négy gólt egy mérkőzésen?
Soha. A találkozó lefújását követően már az öltöző felé ballagva elkezdtem gondolkodni azon, hogy volt-e már ilyen meccsem, hiszen tudtam, mindenki ezt kérdezgeti majd tőlem. Egyetlenegy hasonló találkozó sem jutott eszembe. Három gólt már lőttem, igaz, azt sem túl gyakran. Legutóbb öt éve, Kamerunban történt meg velem, de négyszer még sohasem voltam eredményes.
Nem bánja, hogy kimaradt az ötödik helyzete?
Nem vagyok telhetetlen. Addig szinte minden kapura lövésemből gól született, nem hinném, hogy bosszankodnom kellene, hogy az ötödik nem ment be. Igaz, ki tudja, mikor leszek megint ennyire közel ahhoz, hogy öt gólt szerezzek egy meccsen. De nem baj, legalább újabb cél lebeg előttem.
Azért a Sopron ideális ellenfél volt szombaton este…
Ezzel vitatkoznék, mert nem rossz csapat a Sopron: két gólt lőtt nekünk a saját stadionunkban, amit nem sok csapat mondhat el magáról. Kicsit meg is ijedtem, amikor a hetedik percben megszerezték a vezetést a vendégek, de aztán beindult a Loki. Szerencsére gyorsan válaszoltunk az ellenfél góljára, sőt hamarosan a vezetést is megszereztük. Olyan labdákat kaptam a többiektől, Dragan Vukmirtól vagy éppen Sándor Tamástól, amelyekről csak álmodhatnak a csatárok.
Tizenkét fordulónak kellett eltelnie, hogy a tabella élére álljon a Debrecen. Mit gondol, már ott is marad a csapat?
Nehéz lesz letaszítani onnan a Lokit, az biztos. Megküzdöttünk azért, hogy újra elsők legyünk, most már csak az a dolgunk, hogy a többieket magunk mögött tartsuk. Három mérkőzés van még hátra az őszi idényből, nagyon csalódott lennék, ha a tavaszt nem az első helyről kezdenénk.
