Talmácsi Gábort eufórikus hangulatban ünnepelték szerelői a verseny végén. A tízpontos vezetésről a magyar pilóta azt mondta: mindenképpen ő az esélyesebb a címre, de nem lesz könnyű dolga Valenciában.
Fantasztikus verseny volt! Számított rá, hogy ennyire sima lesz?
Csak reménykedtem benne. A hétvége első két napján megalapoztuk a jó eredményt, többször és folyamatosan tudtam gyors köröket motorozni, de attól egy kicsit tartottam, hogyan fogom bírni fizikailag a forróság miatt is megterhelő versenyt. Az orvosok szerencsére nagyon odafigyeltek mindannyiunkra, nekem vitaminokat adtak, megmasszírozták a combjaimat, Faubel viszont, aki nem sokkal a verseny előtt bejött a mobil klinikára, hogy rosszul van, infúziót kapott.
A rajt után úgy tűnt, mintha teljesen biztos lenne a dolgában, mintha kétség sem férne ahhoz, hogy megnyeri a viadalt.
Előző este mondtam is a szerelőmnek, hogy figyelj, itt most én fogok nyerni! Aztán a rajt után a fölfelé menő részen könnyedén utolértem Simone Corsit, majd pedig a szélárnyékból kibújva Mattia Pasinit is megelőztem. Az első néhány körben próbáltam száz százalék fölöttit teljesíteni, hogy a lehető legnagyobb előnyre tegyek szert. Amikor ez sikerült, próbáltam nem arra gondolni, hogy mennyi van még hátra.
Azt akarja ezzel mondani, hogy nehéz egyedül az élen motorozni?
Könnyebb, mint a bolyban harcolni a többiekkel, de azért ennek is megvannak a maga veszélyei. Ezen a pályán pokoli meleg volt, nagyon kellett koncentrálnom, hogy végig tartani tudjam a ritmust, hogy ne hibázzak. Az utolsó körökben folyamatosan az járt a fejemben, hogy csak ne legyen technikai gond, csak nehogy utolérjenek.
Messze voltak az ellenfelek, ön mégsem ünnepelt, csak miután áthaladt a célvonalon.
Nem mertem. Biztosra akartam menni, megvárni, hogy leintsenek, aztán jöhetett az ünneplés. Az utolsó verseny előtt lelkileg nagyon sokat jelent nekem ez a győzelem. A legutóbbi ausztráliai fiaskó kellett ahhoz, hogy ez most sikerüljön. Ha az nincs, talán nem változtatják meg alapjaiban a motor beállítását, és talán nem is jött volna össze a diadal.
Három versennyel ezelőtt azt mondta, jó lenne legalább tíz ponttal vezetni az idényzáró előtt. Elég lesz a világbajnoki cím megszerzéséhez?
Szeretném azt hinni, hogy igen, de azért nem lesz könnyű csata. Nagy az előny, és mégsem az, hiszen ha Faubel nyer, és én negyedik vagyok az idényzárón, akkor ő a világbajnok.
Faubel mit szólt a végeredményhez? Gratulált?
Nem, de nem is szokott. A szervizcsapatom tagjai viszont majd kiugrottak a bőrükből.
