Az utolsó vébéje

Hogy ez mit jelent, azt csak logikai úton tudjuk kikövetkeztetni, mert az ifjabbik Bedák – bátyja, Zsolt már egy éve Hamburgban eszi a profik nem is olyan keserű kenyerét – sohasem bocsátkozik jóslásba. Ezúttal sem…

„Szeretnék jó eredményt elérni, mindent elkövettem ennek érdekében, jól sikerült a tatai edzőtáborozás, s egyébként is, az idén veretlen vagyok. Bátran mondhatom, hogy sokat fejlődtem a 2005-ös mienjangi világbajnokság óta, szélesebb lett az ütésskálám, és taktikailag is jobbnak érzem magam” – mondja a tizenegy tagú magyar válogatott legalacsonyabb, de messze a legnagyobb tekintélyű kiválósága, aki 2005-ben a délkínai városban ezüstérmes lett, s ha ehhez képest javult az eltelt huszonnégy hónapban, akkor nem nehéz kitalálni, milyen színű éremmel lenne elégedett. Még ha ezt nem is hajlandó kimondani…

Csötönyi Sándor, a Magyar Ökölvívó Szakszövetség elnöke és idősb Balzsay Károly szövetségi kapitány is „Pimpától”, azaz Bedáktól reméli, hogy a válogatott frontembere lesz. A kis-nagy ember szakmai és lelki kapcsolata azonban nem velük, hanem kispesti klubedzőjével, Szántó Imrével a legszorosabb.

„Bizakodó vagyok, szerencsések az előjelek. Péntek reggel a Michigan-tó partján sétáltam, amikor megláttam, hogy egy horgász kétségbeesetten integet felém. Odaszaladtam, és segítettem neki megszákolni egy legalább tízkilós pontyot. Ha aranyhal lett volna, talán még kérek is tőle valamit, de így csak visszaengedtük a vízbe a monstrumot – említi „Öcsi bácsi”, aki párhuzamot vél felfedezni egykori legendás olimpiai és világbajnok tanítványa, Kovács „Kokó” István és a kis Bedák között. A tréner szerint „Pimpa” céltudatossága és összpontosító képessége az amatőr Kovács Istvánt idézi, persze túlzás lenne tovább folytatni a hasonlóságok keresését, hiszen Kovács súlycsoportjában nyurga bokszolónak számított, ügyesen táncolt, Bedák viszont alacsony, rakkoló stílusú ökölvívó. – Illetve, csak volt – nem alacsony, mert a magassága nem változott –, ugyanis már a külharcban is veszélyes, és az egyeneseket szépen kombinálja a horgokkal és csapottakkal. Azaz jól megy már a ritmusváltás, amellyel a kínai világbajnokot is megzavarhatja, ha összekerül vele. Örömmel jegyzem meg, hogy végre nincsenek súlyproblémái, a felkészülése is remekül sikerült, s én nem félek kimondani, hogy döntőbe várom. Ott pedig bármi kisülhet…”– állítja

Szántó, aki szinte második apjaként istápolja védencét.