„Rossz érzés, hogy éppen most indulok a kilencedik helyről, amikor a legjobban kellene a jó eredmény, de egyszerűen képtelen voltam gyorsulni. Csak küszködtem a motorral, így nem sikerült javítanom péntekhez képest” – mondta Talmácsi Gábor a 125 köbcentis kategória második időmérő edzése után.
Szó, mi szó, a világbajnokság összetettjében kilenc ponttal vezető magyar eddigi ausztráliai szereplését sok mindennek lehet nevezni, de eseménytelennek semmiképp sem. A versenyhétvége nyitó napján kétszer elesett, mivel az első futómű túl könnyű volt – az erős szél szinte „kifújta” alóla a motort.
A szombati időmérésen az esések kivételével hajszálra ugyanaz történt, mint az előző napon. Délelőtt esett, délután fújt – Talmácsi pedig hiába próbált, nem tudott javítani pénteki köridején. Már az edzés elején érezte, hogy nem elég gyors, úgyhogy három kör után a boxba hajtott reklamálni. A szerelők állítottak is a motoron, de nagy változtatásokba ilyen rövid idő alatt értelmetlen lett volna belemenni (a jelentősebb vázgeometria-állítás bonyolultabb annál, hogy néhány perc alatt megoldják), ezért a helyzet nem javult látványosan.
Ez a nap elment – és úgy ment el, hogy a végén a magyar versenyző nem lehetett elégedett. Ilyenkor már a taktikával szokott foglalkozni, s tudni, mire számíthat, most viszont azon kellett gondolkodnia, vajon a módosításoknak köszönhetően a vasárnap délelőtti bemelegítésen mennyivel másképp viselkedik majd a motorja, mint addig.
A csapatnál is érezték, hogy nagy a baj – nem szokták meg a magyartól az efféle helyezést –, így a főnök, Jorge Martínez öszszehívta a mérnököket, és arra kérte őket, elemezzék a motor adatait, aztán csináljanak valamit, de ízibe.
Nem járja ugyanis, hogy a világbajnoki címért küzdő pilótának el kell vennie a gázt a pálya azon részein, ahol elvileg tiszta erőből lehetne száguldani. A feladat tehát adott: a szerelőknek meg kell találniuk a megfelelő beállítást, a versenyzőnek pedig a nagydíj során lehetőleg meg kell előznie legfőbb riválisát, Héctor Faubelt, hogy növelje előnyét az összetettben. Kis túlzással mindegy, hányadik helyen érnek célba ők ketten, a lényeg, hogy Talma legyen előrébb. Ami a spanyolt illeti, ő sem úszta meg technikai problémák nélkül a napot (motorgondokra panaszkodott), és a hatodik pozícióból várhatja a lámpa szabad jelzését. A leggyorsabb ezúttal is Mattia Pasini volt, ami nem meglepő, az viszont igen, hogy több mint egy másodperccel előzte meg a magyart.
„Okosan kellene menni!” – fogalmazta meg vasárnapi célját Talmácsi, és a körülményeket ismerve ez taktikának sem rossz...
