A terhelés lenne a fontos

A szándék egyértelmű és világos: minél több mérkőzést játszani, így fejlődhetnek a játékosok.

Nem járja, hogy a magyar labdarúgók szezononként jó esetben negyven meccset futballoznak, míg Európa középés élcsapatai több mint hatvanat. Igaz, korábban létezett a ligabajnokság, ám az mosolyt fakasztó színvonalú volt: az érdektelenségbe fulladó, rendszerint minősíthetetlen pályákon, zömében junior- és ifjúsági korú futballistákkal vívott meccsek semmiféle szakmai szempontnak nem feleltek meg.

Alig két éve történt: Bölöni László, miután feltérképezte a honi labdarúgásban uralkodó viszonyokat, elsőként a bajnokság átszervezését, a minél több és magasabb színvonalú mérkőzések favorizálását jegyezte le tanulmányában, amelyről aztán „baráti” beszélgetés során tájékoztatta Kisteleki Istvánt, az MLSZ elnökét is. Persze nem szolgált újdonságul a külföldön élő és dolgozó szakember megjegyzése, mert aki járja a pályákat, tudja, tarthatatlan a helyzet. Bölöni javaslata, no meg a labdarúgócsapatokat működtető gazdasági társaságok tulajdonosainak felismeréseként fogalmazódott meg az új küzdelemsorzat, a Ligakupa kiírása. Mert való igaz: elfogadhatatlan, hogy a bajnok DVSC-TEVA – amelynek mindegyik poszton honi viszonylatban két meghatározó labdarúgója van – a nemzetközi szereplést is beszámítva évente alig játszik negyven meccsnél többet. S a negyvenből szezononként legfeljebb tízre foghatjuk rá, hogy „éles” összecsapás, és bizony ilyen kaliberű együttesnél van olyan futballista is, aki csak perceket szerepelhet az adott bajnoki évadban.

A jó szándékú kezdeményezés ellenére rengeteg kritika éri a Ligakupát. Támadják szakmai oldalról – több szakvezető a meccsek helyett inkább a minőségi edzésben látja a felemelkedés zálogát –, és az üres lelátókat látva támadják gazdasági szempontból is…

Most, hogy vége a csoportküzdelmeknek, megállapítható, hogy a mérkőzések nívója jóval a bajnokik színvonala alatt maradt, és ennek egyenes következménye a nagyfokú érdektelenség. Persze nézőcsúcsra, jegyekből befolyó rekordbevételekre senki sem számított, ám szakmai előrelépésre igen. És mégis, több csapat nyűgnek tekintette a sorozatot, köztük az állandóan a „rövid kispadra” hivatkozó Vasas, a szakmai válságban szenvedő Sopron, és bizony úgy tűnik, egyelőre az MTK fiataljainak is sok a sorozatos terhelés. A legnagyobb blamának a bajnoki listavezető Honvéd kudarca számít, pedig Supka Attila éppenséggel üdvözölte a kiírást, kijelentve, Kispesten nincs Avagy B-csapat, a keret 24 játékosból áll, akiknek bírniuk kell a bajnoki, a Magyar és a Ligakupa okozta terhelést. Nos, Supka Attila tévedett, csapata hazai pályán nem bírt az újpesti fiatalokkal, így a Ligakupának szégyenszemre búcsút intettek. A sorozat hasznáról vélhetően csupán Zalaegerszegen, Rákospalotán, Győrött, Újpesten, Székesfehérvárott, Debrecenben, Diósgyőrött és talán Tatabányán beszélnek.

Véget értek tehát a csoportküzdelmek, nyolc csapat már csak a bajnokságra összpontosíthat, az állva maradottak viszont izgalommal várják a mai sorsolást. A következő körben ugyanis már oda-visszavágós rendszerben, kieséses alapon játszanak a csapatok. A sorozat legközelebbi játéknapjai: október 17. és 27.