A magyaros tempó nem elég

Egy megadott, illetve egy meg nem adott gólon múlt volna? Miroslav Beránek, a Bajnokok Ligájából gyorsan „kiselejtezett” DVSC vezetőedzője állítja, a svédeknek a sportdiplomáciájuk remek, nem a játéktudásuk…

Jobb csapat az Elfsborg a Debrecennél?

Nem – vágta rá a tréner.

Az eredmény mást mutat.

Hadd egészítsem ki az előző válaszom: nem jobb, ám nem is rosszabb. Az nem csupán az első meccsen, de a visszavágón is látszott, hogy ebben a párharcban egyenlő felek mérik össze erejüket. A száznyolcvan perc alatt esett egyetlen gólon kívül talán csak az döntött a svédek javára, hogy a második mérkőzést kedvezőbb helyzetből várhatták.

Ezenkívül mi az oka, hogy a Loki legközelebb a téli felkészülés során találkozhat külföldi együttesekkel?

Gyenge volt a támadójátékunk. Tapasztalhattuk, hogy még egy svéd csapat ellen sem tudunk annyi helyzetet kialakítani, mint bármelyik magyar vetélytársunkkal szemben. A nemzetközi színtéren jóval kevesebb lehetőség adódik a gólszerzésre, ha ezeket nem használod ki, esélyed sincs a sikerre. Megjegyzem, Borasban góllal fejeztük be az egyik akciónkat, fájdalom, a játékvezető nem adta meg.

Tévedett a svájci bíró?

Abban a pillanatban, amikor Dorge Rostand Kouemaha a kapuba fejelt, úgy éreztem, hogy szabályos a találat. Ebben a hitemben a későbbiekben csak megerősítettek: akik látták az ominózus esetet, állították, hibázott a bíró. Magam is visszanéztem a jelenetet, szerintem sem történt szabálytalanság. Szóval érvényes góltól fosztott meg minket a játékvezető, ráadásul a legfontosabb pillanatban. Látja, egy ilyen szoros ütközetet egyetlen hiba el tud dönteni. De most visszakérdeznék: ön mit gondol a szituációról?

Magyarországon tízből kilenc bíró kifelé ítél szabadrúgást, Angliában ellenben kiröhögik azt a kapust, aki ilyen gólt kap.

Hm… Maradjunk annyiban, a világ minden táján középkezdéssel kellett volna folytatódnia a játéknak. Egyedül Svédországban nem…

A visszavágó előtt azt nyilatkozta, hogy az Elfsborgnak nyolcvan, a DVSC-nek húsz százalék esélye van a továbbjutásra. Mégsem két, egyenlő erőt képviselő együttes találkozott?

Ne feledje, hogy a hazai öszszecsapás előtt ötven-ötven százalékot adtam. De, amint arról már szóltam, Debrecenben rúgott góljával nagy előnyhöz jutott az ellenfelünk, s ezt taktikus játékával meg is őrizte.

Ezt értsem úgy, hogy az Elfsborg szakvezetője jobban meccselt, mint ön?

Nem hinném, hogy egyéneken múlt volna a továbbjutás, sokkal inkább azon, hogy a svéd futball minden téren erősebb a magyarnál. Erősebb a válogatottjuk, erősebb a bajnokságuk és – ahogy azt a saját bőrünkön érzékeltük – a sportdiplomáciájuk is.

Sándor Tamásnak miért csak hét perc jutott Borasban?

Sajnos a Bajnokok Ligája más tempót követel meg, mint az NB I, s amikor az irányítónkról van szó, nekem ezt is figyelembe kell vennem. A cseréim, úgy vélem, beváltak, Rudolf Gergely és Kerekes Zsombor is hasznosan futballozott, utóbbi még a kapufát is eltalálta. Amikor Sándor Tamást beküldtem, abban bíztam, hogy a rendes játékidőből hátralévő percekben szerzünk egy gólt, és akkor a hosszabbításban még bőven lett volna ideje a bizonyításra.

A klub honlapján úgy fogalmazott, nem lehet panasza a játékosaira, kihozták magukból a maximumot. Valóban így gondolja?

Valóban.

Tehát elégedett velük?

Azt nem mondtam! De miért is lennék elégedett, amikor kiestünk?!

Dühös?

Nem, dühös nem vagyok. Csalódott és szomorú viszont igen. Debrecenben most különben is sokan szomorúak.

Hogyan lesz ebből talpra állás a szombati, Zalaegerszeg elleni „rangadóra”?

Ne féltsen minket, megoldjuk ezt a problémát. A hét végére rendet teszünk a fejekben, és onnantól fogva kizárólag a bajnokság, a Magyar Kupa és a Ligakupa megnyerésére koncentrálunk.

Szerződése december utolsó napjáig érvényes. Ha az Elfsborg otthonában nem is volt, Debrecenben azért lehet hosszabbítás?

Nagyon messze van az év vége, ma még a szombati meccs is távolinak tűnik. Annyit nyugodtan leírhat, hogy élvezem az itteni munkát, van jövője a csapatnak, a keretben sok a tehetséges fiatal, jó velük dolgozni. Szerintem a Loki egyre jobb és jobb lesz – remélem, hogy velem.