Nem kell aggódni! Nem kell aggódni!
A gól nélküli döntetlen már győzelemmel érne fel. Aláírná a kezdés előtt?A gól nélküli döntetlen már győzelemmel érne fel. Aláírná a kezdés előtt?
Való igaz, a kinti egy egyet követően a hazai nulla nulla tökéletesen megfelelne nekünk, de eszünkben sincs erre játszani – felelte Bárányos Zsolt. – A továbbjutás persze mindennél előbbre való, ám ami engem illet, a párharc végén csakis akkor lennék elégedett, ha egyszer megvernénk az Otaci együttesét. Az első alkalmat Moldovában elszalasztottuk, holott Kisinyovban is nyerhettünk volna.
Emlékszik még a nyolcvannyolcadik percben történtekre?
Akkor rúgtam a kapufát, ugye? Látja, erre utaltam az imént, amikor azt mondtam, hogy nyerhettünk volna. Vagy ha Abraham belövi a ziccerét… Szóval a helyzeteink megvoltak, kár, hogy egy kivételével elpuskáztuk azokat. Remélem, csütörtökön pontosabban célzunk.
Miben bízik még?
Nem miben, hanem kiben: elsősorban magunkban. Mivel futballoztam már a Nistru ellen, tapasztalatból mondom, jobbak vagyunk. Ha ezt a tudásbeli különbséget érvényesíteni tudjuk a pályán, nem lehet gond.
Elképzelni sem tudja, hogy a csütörtöki lesz az idei utolsó nemzetközi mérkőzésük?
Jól mondja, elképzelni sem tudom. Óriási csalódás lenne, ha nem jutnánk tovább.
Mit tesznek azért, hogy elkerüljék az esetleges blamát?
Az csak természetes, hogy tisztességesen felkészülünk az ellenfélből. Vasárnap estig még a soproni meccsünk volt fókuszban, hétfő óta viszont semmi és senki más nem érdekel minket, kizárólag az Otaci. Bár felvételt nem sikerült szereznünk, pályaedzőnk, Vass László még az első összecsapás előtt megtekintette a Nistrut, s elmondása alapján tudtuk, mire számíthatunk. Azóta már személyes élményeink is vannak, így még könnyebb a helyzetünk. Vetélytársunk nyilván nyerni szeretne a Bozsikstadionban, támadnia kell, úgyhogy a védelem is könnyebben kinyílhat.
Hiába győztek Sopronban, Supka Attila kritikus szavakkal illette a teljesítményüket. Igaza volt a vezetőedzőnek?
A vezetőedzőnek mindig igaza van… Komolyra fordítva a szót: valóban nem játszottunk szépen, azonban három ponttal gazdagodtunk, és szerintem ez most mindennél fontosabb volt. A bajnokság végén különben sem azt számolják majd, hogy melyik csapat hányszor futballozott látványosan, hanem azt, ki hány pontot gyűjtött. Ettől függetlenül a célunk az, hogy idővel ne csak eredményesen, hanem szépen is játsszunk. A jogos bírálatra visszatérve: nem láttam olyan együttest, amelyik hibátlanul tette volna a dolgát, sőt még a legnagyobb sztárok is követnek el bakikat – hát még mi… Az azért biztató, hogy így is győzni tudtunk a Sopron otthonában, állítom, mire véget ér a szezon, ezt nem sok csapat mondhatja el magáról. Az már most látszott, hogy Détári Lajos remek munkát végez, szervezett, összerakott gárda benyomását keltette a Sopron, ráadásul az első perctől az utolsóig éreztük, hogy játékosait tökéletesen felkészítették belőlünk. A lényeg, hogy sikerrel letudtuk azt a mérkőzést, így nyugodtan várhatjuk az Otaci-ot.
A rajt előtt egy héttel tért vissza a Honvédhoz. Mára „visszaszokott”?
Nem volt nehéz. Kispesten nevelkedtem, és bár évek teltek el azóta, hogy máshová igazoltam, szinte semmi sem változott. Illetve dehogynem: minden szebb lett. Élmény belépni a Bozsik-stadion kapuján, itt tényleg minden mesésen szép.
Ha még a csütörtök este is az lenne…
Az lesz, efelől nincs kétségem.
Netán azt is tudja, hogy a Honvéd meddig juthat el az UEFA-kupában?
Sok múlik a sorsoláson, de szerencsés esetben a csoportkörnek is résztvevői lehetünk. Úgy vélem, ez nemcsak nekünk, kispestieknek, hanem a magyar futballnak is nagyon fontos lenne. Ránk férne már egy kis siker – vagy egy nagy…
