NB I-es maradt a Paks
Kenesei Krisztián megtehette volna, hogy nem lép pályára. A Vasas támadójának húzódása ugyanis még nem jött tökéletesen rendbe, így csak egy szavába került volna, és máris szabad a szombatja. A harmincesztendős futballistának azonban esze ágában sem volt felmentést kérni a testmozgás alól, mint magyarázta, két meccs van hátra a bajnokságból, azokon, ha törik, ha szakad (persze nehogy törjön vagy szakadjon...), játszani akar, pihenni ráér majd a nyáron. Kenesei Krisztián azon magyar labdarúgók közé tartozik, akik a maiak közül „vitték valamire” – néhány ifjú „sztárocska” bizony példát vehetne róla.
Hasonló kaliberű focistát a Paks is fel tud vonultatni: éppen Horváth Ferenc volt az, aki a kezdés előtti pillanatokban „Gyerünk, gyerünk, figyeljetek oda!” felkiáltással bővítette ki a taktikai értekezleten elhangzottakat. Különösebben senkit sem kellett ösztökélni, a zöld-fehérek közül mindenki tudta, afféle dupla vagy semmi játékra kényszerülnek. Az 1952-ben alapított klub fennállása talán legfontosabb mérkőzését vívta: ha nyer, a megérdemelt vasárnapi szünnap után hétfőtől már az NB I 2007–2008-as küzdelmeire készülhet, ha nem... Akkor jövő héten következik a legfontosabb mérkőzés.
Húsz perc sem pergett le, máris előnybe került a PSE. Pintér Zoltán egy percen belül követett el két, sárga lapot érő szabálytalanságot, szinte még megizzadni sem volt ideje, már mehetett az öltözőbe. Ami ezt követően történt, az a jégkorongot idézte: a paksiak négy perc alatt kihasználták emberelőnyüket. Buzás Attila értékesített büntetője természetesen igen nagy örömöt váltott ki a társakból, a cserék közé jelölt Varga László például a földbe mélyesztett kispadról egészen a kerítés tetejére ugrott, kis híján meg is sérült a mutatvány során... Az angyalföldi megpróbáltatások ezzel nem értek véget: Heffler Tibor – a tétlenkedő védők, valamint Németh Gábor közreműködésével – még a szünet előtt 2–0-ra módosította az állást. Aki a félidőben azt jósolta volna, hogy itt pontot vagy tán pontokat szerez a Vasas, azt bizonyosan bolondnak nézik...
Annyiban pontosítanunk kell, hogy a vendégek nem adták fel: Mészöly Géza hátvédet (Balog Zsolt) hozott le, hogy fedezetet (Nagy Tamás) küldhessen pályára. A támadójáték ettől nem lett acélosabb, ám a mezőnyben abszolút egyenrangú partnerré vált a Vasas, gólt mégis a Paks szerzett, sőt Horváth Ferenc újra bizonyította, hogy Székesfehérvárott hiba volt lemondani róla.
Esett még később három találat (egy itt, kettő ott), a publikum pedig vastapssal jutalmazta a valóban elismerésre méltó, három pontnál is többet érő paksi produkciót – össznépi ünneplés közepette fejeződött be a találkozó.
A hazaiak számára kétségkívül happy end volt: megőrizték NB I-es tagságukat.
