Tíz emberrel jobban ment
A hírek szerint akadt olyan ZTE drukker, aki vasárnap délelőtt csak azért ment el a templomba, hogy imába foglalja Nagy Ferenc nevét. Merthogy hívő katolikus létére nem hitte volna, hogy a zalaegerszegi klubelnök a múlt héten a két Sebőköt, Józsefet, illetve Vilmost felmenti a munkavégzés alól. Itthon ugyebár az a szokás, hogy az eredmények elmaradása esetén az edzőtől vesznek búcsút. Hát most Nagy Ferenc – és a vezetőség – szakított a módival: attól a két labdarúgótól vált meg, aki hozzáállásával nem illett az utóbbi hetek gyengélkedései ellenére nemzetközi kupaszereplésre vágyó csapatba. Vagyis az elöljáró a legtöbb szurkoló szemében a mennybe ment (állítólag sokan fogadták örömmel a döntést) – a Honvéd vendégjátéka előtt csupán az volt a kérdés, véget ér-e az együttes pokoljárása.
Ha a két Sebők távolléte nem is, sérülések és eltiltások nehezítették Simon Antal dolgát, ráadásul a szakvezető még a meccs napján is kénytelen volt változtatni a megálmodott tizenegyen: Kocsárdi Gergely szó szerint lázasan készülődött a mérkőzésre, az orvos persze nemet mondott játékára. Mintha kirakós játékkal birkóztak volna a gárdát jól ismerő ZTEfanatikusok, darabonként, azaz emberekből rakosgatták össze a csapatot. Igaz, ebben a felállásban még sosem léptek pályára a kék-fehérek – és valószínűleg nem fognak a jövőben sem…
Az „új” Egerszeg előtt amúgy le a kalappal: hiába került előbb gól-, majd emberhátrányba, mire Kassai Viktor véget vetett az első félidőnek, 0–1-ről 2–1-re jutott. Ez ám a mentalitás! – csettinthetett volna Nagy Ferenc, ha nem éppen külföldön tartózkodik. Így azt sem láthatta, hogy első értékesített büntetője után Waltner Róbert lekapta magáról a mezét, hogy a közönségnek megmutassa az alatta virító Sebők Vilmos-dresszt...
Supka Attila nem is várt sokat a cserével, három lehetősége közül kettőt már a szünetben kihasznált a kispestiek szakvezetője. Jött Genito és Diego, s egy fokkal jobb is lett a piros-feketék támadójátéka, de ez csak helyzetek kialakításához volt elegendő, az egyenlítéshez nem. Sőt a különbség nőtt, miután Rajko Lekics akkora gólt lőtt a 75. percben, hogy a ZTEdrukkerek heteken át ezzel álmodnak majd. Tegyük hozzá, ekkor még emberelőnyben futballozott a Honvéd (Hercegfalvi Zoltánt nem sokkal később állították ki), vagyis a 41 percen át tíz emberrel játszó (és tényleg játszó), minden elismerést megérdemlő hazai alakulat 3–0-ra megverte a teljes Honvédot. Ez pedig mindent elmond a zalaegerszegiek – és a kispestiek – teljesítményéről...
