Craig Bellamy

Craig Douglas Bellamy - Liverpool FC

nemzetisége:
walesi
42/11
születési hely:
Cardiff
ideje:
1979.01.13.
pozíció:
csatár, támadó középpályás
magassága:
175 cm
súlya:
69 kg
korábbi klubjai:
Norwich City, Coventry City, Celtic Glasgow, Newcastle United, Blackburn Rovers
sikerei:
Skót Kupa-győztes (2005), Community Shield-győztes (2006), az Év legjobb fiatal játékosa a Premiershipben (2002), az Év csapatának tagja Angliában (2006)

Craig Bellamy napjaink angol labdarúgásának talán legellentmondásosabb figurája: gólérzékenységét senki sem vitatja, ám eszméletlenül antipatikus személyiségével, beképzeltségével, agresszivitásával sokak ellenszenvét kivívta.

A walesi legényke futballtehetsége igen hamar megmutatkozott, így bekerülhetett a Norwich City utánpótlás-iskolájába. 1997-ben került fel a nagyok közé, s első idényében három bajnokit kapott a másodosztályban (a Crystal Palace ellen esett át a tűzkeresztségen, március idusán). A következő szezonban már stabil kezdő volt a Kanárik között, s 13 góljával jelezte: új sztár született a Carrow Road-on. Az 1998-as bajnokságot pechesen kezdte, hiszen két hónapot ki kellett hagynia, miután a Wolverhampton kemény legénye, Kevin Muscat csúnyán elintézte őt. Felépülése után viszont 17-szer volt eredményes Bruce Rioch gárdájában, de szinte a teljes 1999-2000-es szezont ki kellett hagynia súlyos térdsérülése miatt. 2000 áprilisára drótozták őt össze a doktorok, ennek örömére a fél élvonal le szerette volna igazolni. Végül a Coventry Cityt választotta, akik éppen akkoriban adták el Robbie Keane-t az Internek 19.5 millió euróért – ehhez képest hősünkért csupán 9 és egynegyed milliót áldoztak. Az Égszínkékeknek akkoriban remek gárdájuk volt, Bellamy olyan kollegák közé került, mint Kirkland, Chippo, Hadji, Carsley, C. Palmer - csatártársa volt egyébként Aloisi, Bothroyd, Hartson és a perui Zuniga is.

Gordon Strachan apó apró kezei alatt nagyon rosszul kezdte az idényt, fel is vetődött, hogy visszaadják előző klubjának, de végül is maradt. 34 fellépésén elért hat gólja ellenére a Newcastle United igazolta le, 9 millió fontért, akik körülbelül egy évtizedig keresték Alan Shearer ideális párját, (mindhiába). Bobby Robson menedzser kezei alatt Bellamy parádés idényt futott, tavasz végén őt választották meg a liga legjobb fiataljának is. A következő nyáron Bellamy két nagyon fontos gólt rúgott a Feyenoordnak, amivel a Toons kvalifikálta magát a BL csoportkörébe. Ott már ismét magát adta: az Inter ellen leütötte védőjét, amit az UEFA egy hárommérkőzéses eltiltással honorált. Pechjére a vele úgy-ahogy bánni tudó Robson megbukott, s utódja, Graeme Souness kemény természetese eleve magában rejtette rossz viszonyát Bellamyval. Amikor a walesi megtagadta, hogy az Arsenal ellen a középpályán szerepeljen, a mester kirakta őt a keretből, egyébként igen jogosan. Bár Craig később bocsánatot kért, őbelőle nem a klub vezetősége, így kölcsönadták Skóciába, a Celtichez.

Felmerült az is, hogy a Birmingham Cityben szerepelje, de erre csak annyit mondott: „Én Craig Bellamy vagyok s nem fogom egy ilyen sz*r klub mezét viselni!”. A zöldek között gólerős volt s megnyerte végre első trófeáját egy Skót Kupa személyében, visszatérte után pedig a Blackburn Rovers ajánlotta érte a legtöbbet, 7.5 millió eurót, majd „Bellers” lehető legordenárébb módokon a média nyilvánosságára hozta, hogy mennyire is utálja a Newcastle-t (persze a fontmilliókat zokszó nélkül (f)elvette). A Roversben egykori szövetségi kapitánya, Mark Hughes kezei alatt végre összekapta magát a tékozló fiú, s 13 gólt lőtt, a legfelső osztályban még soha nem volt ilyen eredményes – ennek folyományaként a D. Cissében, Morientesben és Barosban mélységesen csalódott Liverpool-menedzser, Rafa Benitez 9 millió fontért megvásároltatta őt (bár klubja nem szívesen engedte el, de kontraktusában szerepelt egy olyam kitétel, hogy ha BL-szereplő egyesület érdeklődik iránta, távozhat). Benitez mester Kuyt párjaként játszatta, s a hollandhoz képest aprócska támadó kiváló, erőszakos és gólerős futballal igyekezett meghálálni a bizalmat. A válogatott ismét teljes erőbedobással segíti, közeleg 50. fellépése és 15 találata felé, sőt, ha Giggs nem szerepel, a csapatkapitányi karszalag is Bellamyt illeti meg.

A St. James' Parktól elegánsan búcsúzott, az Anfieldnek méltóképpen mutatkozott be: amikor a NU kiesett a Manchester United ellen az FA-Kupából, gyalázkodó SMS-t küldött Alan Shearernek, a vörösök között pedig lappangó féléve után a téli edzőtáborban annyira megharagudott Riisére, hogy egy golfütővel elverte a lábszárát. S hogy mi volt a norvég bűne? Nem volt hajlandó karaokézni… Mindez nem zavarta őket abban, hogy pár nap múlva mindketten gólt rúgjanak Barcelonában, ráadásul Riiséét Bellamy készítette elő. Persze önmagát megtagadni nem tudta, hiszen saját találatánál golfütéseket imitálva ünnepelt.