Pärson: Grand Slam!

A siker egyedülállósága megkérdőjelezhető, ugyanis a szuper óriás-műlesiklás csak 1985 óta szerepel a programban, így a korábbi évek bajnokai csak négy, illetve 1954 előtt, amikor az óriás-műlesiklás mutatkozott be, csupán három számban versengtek.

A férfiak között ketten voltak, akik a maguk idejében az összes számban nyerni tudtak, ráadásul mindketten végrehajtották a bravúrt, hogy egy világbajnokságról az összes aranyérmet hazavitték. Legutoljára, 1968-ban a francia Jean-Claude Killy tarolt, 1968-ban a grenoble-i olimpián, ami akkor világbajnoki futamnak is számított. Igaz, ez csak három olimpiai bajnoki címet „ért”, mivel 1952 és 1984 között az alpesi összetett vagy kombináció nem volt olimpiai szám. Tizenkét évvel Killy sikere előtt az osztrák Toni Sailer hajtotta végre ugyanezt a bravúrt Cortina d’Ampezzóban. Két évvel később Sailer a Bad Gastein-i világbajnokságon kis híján megismételte a négy győzelmet, csupán szlalomban szorult a második helyre.

A sportág legeredményesebb versenyzője abban az időszakban volt a csúcson, amikor még csak három versenyszám szerepelt a programban. A német Christel Cranz az 1934 és 1939 között megrendezett öt vb – ekkor ugyanis minden nem olimpiai évben rendeztek – összes versenyszámában az első kettő között volt, és 12 alkalommal nyert.

Hétfőn a férfi óriás-műlesiklás selejtezőjében Marosi Attila a 38. helyen végzett – az első 25 jutott a szerdai döntőbe. A horvátok műlesikló-világbajnoka, Ivica Kostelic sem lesz ott a fináléban, ugyanis szabálytalan kötése miatt kizárták.

Kedden a nők óriás-műlesiklásával folytatódik a vb, ahol Ausztria végre megszerezheti első győzelmét, ugyanis a két fiatal tehetség, Nicole Hosp és Kathrin Zettel egyaránt az esélyesek közé tartozik. Ám ehhez Anja Pärsonnak, az előző két világbajnokság óriásműlesikló-bajnokának, az olimpiai bajnok amerikai Julia Mancusónak és a finn Tanja Poutiainennek is lesz néhány szava.