Elsötétült a végén a világ

Ennél már csak jobb jöhet – konstatálhatták a győri küldöttség tagjai, amikor vasárnap délután egy óra előtt nem sokkal (alig öt órával a BL-csatát megelőzően) végre megérkeztek Trondheimbe. Az ETO még Koppenhágában késte le a csatlakozást, így a játékosok ott éjszakáztak a meccs előtti napon, ám a csomagok már Norvégiában voltak, így felszerelés nélkül átmozgató edzést sem tudott tartani Róth Kálmán.

A magyarok ekkor még nem sejtették, hogy ennél sokkal nyomósabb okuk is lesz a boszszankodásra.

Persze a rossz hangulatnak nyoma sem volt, amikor Bódi Bernadett megszerezte az ETO számára a vezetést. Igaz, fordított a Trondheim, de túlzottan meglépni nem tudott a norvég együttes, bár 8–4-nél aggódhattunk. A győriek azonban összekapták magukat, s 10–10-nél újra egyenlő volt az állás. A vendéglátók a félidő végén újra kétgólos előnybe kerültek, de jól tartotta magát a látogató.

Fordulás után hamar megduplázódott a különbség, elszállni látszottak a magyar remények. Sokat lendített a győri csapaton, amikor a kapus, Herr Orsolya kritikus pillanatban megfogott egy hétméterest, mi több, az 51. percben egyenlítettek Róth Kálmán játékosai (26–26).

Herr újabb bravúrjainak köszönhetően a hajrában 29–27-re is vezetett az ETO, amikor a lett játékvezetők néhány másodpercben belül leküldték a pályáról Ana Djokicsot és Görbicz Anitát is. A kettős emberhátrányban játszó győriektől ráadásul sorozatosan elvették a labdát, így nyert a Trondheim (30–29).


Mestermérleg
Arne höghdahl a Trondheim edzője
Győztünk, és így harcban maradtunk a továbbjutásért, most ez a legfontosabb.

Róth Kálmán a Győr edzője
A viszontagságos utazás után a csapat mindent megtett a győzelemért, de voltak, akik nem akarták. Az ilyen szintű játékvezetés a kézilabda halálát fogja okozni. Bízom benne, hogy az illetékesek megteszik a szükséges lépéseket, hogy a magyar bajnokcsapatot ilyen ítéletekkel ne lehessen sújtani.