Az első norvég siker

Az időjárás ezúttal is közbeszólt. Vasárnap délelőtt ugyan nem kellett halasztani, de a férfiak világbajnoki lesiklóversenyét befolyásolta a Olympia-pálya középső részét néha beborító ködfátyol. Az egész úgy kezdődött, hogy a kanadai Jan Hudec másodikként rajtolva nagyszerűen síelt, s feltűnő hiba nélkül, 1:45.40 perc alatt ért célba. Valószínűleg nem gondolta volna, hogy még hosszú ideig őt mutatja a kamera a verseny éllovasaként.

Ám győzelmi reményei szertefoszlottak, amikor a norvég Aksel Lund Svindal következett, a verseny egyik esélyese ugyanis 72 századdal gyorsabban száguldott a pályán Hudecnél, s még nyolc esélyes várt a rajtnál az indulásra.

Svindal tökéletesen síelt, végig a megfelelő íven maradt, nem érintette a kapukat, tisztán látszott, ennél jobban nehéz lesz teljesíteni az arei pályát. S hogy a Svindalt követők még megközelíteni se tudják a norvégot, arról a köd gondoskodott. Az osztrák Hermann Maier és Mario Scheiber, a svájci Bruno Kernen, az olasz Peter Fill és az amerikai Bode Miller is partiban volt Svindallal az első ellenőrző pontnál, ám a pálya közepe táján mindannyian belefutottak a hegyek közé bekúszó ködbe. Így pedig nem volt esélyük. A legjobb közülük Miller volt, de ő is csak hetedik lett.

Már csak hárman voltak hátra, amikor oszlani kezdett a köd, és a svájci Didier Cuche-nek esélye lehetett arra, hogy felálljon a dobogóra, ő azonban nem éppen a szerencse kegyeltje. Az idei Vk-versenyek során már többször előfordult, hogy csak századokkal maradt le a győzelemről, világbajnoki érme sincs, csupán negyedik helyek. Ezúttal négy századmásodperccel csúszott le a dobogóról.

Marco Büchel is csak magára haragudhatott. Tiszta időben indult, de a pálya közepén egy balkanyarba túl nagy sebességgel érkezett, a lécei megcsúsztak, ő pedig a pálya mellett találta magát. Michael Walchhofer, az osztrákok 2003-as világbajnoka volt az utolsó kihívója Svindalnak, de miután az első időmérőn hajszálra azonos idővel haladt át, mint a norvég, nem sokkal később nekiütközött egy kapunak. Mindez akkora sebességgel történt, hogy a kapu métereket repült, Walchhofer pedig búcsút mondhatott a dobogónak.

A célban így boldog és mérges versenyzők egyaránt voltak.
„Nyerni itt, közel Norvégiához, több száz szurkolóm előtt nagyszerű érzés – mondta Aksel Lund Svindal, az első norvég lesikló-világbajnok. – Minden tökéletes volt, egyáltalán nem voltam megijedve a verseny előtt, sehol sem kellett visszafognom magamat. Éremért jöttem, csodálatos, hogy arany lett belőle.”
Bode Miller sokkal dühösebben nyilatkozott: „Borzalmasak voltak a körülmények. Ha megnézik a részidőimet, kiderül, hogy ahol lehetett látni, ott én voltam a leggyorsabb” – utalt arra, hogy a pálya felső részén még versenyben volt az aranyért.

A harmadik a svéd Patrik Järbyn lett, aki a saját pénzén készült fel a világbajnokságra, ugyanis a nemzeti csapatban nem számoltak vele... Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy az osztrákok tíz év után először nem nyertek érmet férfilesiklásban a világbajnokságon.

A hölgyek között folytatódott az Anja Pärson-show. A hazaiak kedvence ismét tökéletes síelést mutatott be, s majdnem fél másodpercet vert a pálya tetején nagyot hibázó amerikai Lindsey Kildow-ra. A harmadik, meglepetésre, a jobbára óriás-műlesiklásban és szlalomban jeleskedő osztrák Nicole Hosp lett. Pärson győzelme azt jelenti, hogy ő az első versenyző, aki mind az öt alpesi szakágban világbajnoki címet tudott nyerni.