Csehül álltak a csehvel

Edzőváltás. Számtalanszor előfordul a sportban, mondhatni hétköznapi eset. No de nem az Alba Volán jégkorongcsapatánál, ahol nem szokás szezon közben karmestert cserélni. Ha csak az eredményeket vesszük alapul (zsebben a Magyar Kupa, alapszakasz-győzelem a bajnokságban és az Interligában, és papírforma szerinti negyedik hely a Kontinentális Kupa fináléjában), akkor akár meglepő húzásnak is nevezhetnénk a cserét, azt, hogy Karel Dvorák helyét Jan Jasko veszi át a kispadon. Meglepetésről azonban még sincs szó, hiszen – mint azt lapunk is megfogalmazta – az elmúlt héten feltűnően fásultan, szürkén játszott az együttes a kétségkívül erősebb riválisok ellen a KK-ban, érezhető volt, hogy a csendes természetű cseh mester nem tudja felrázni a játékosokat. Többek között azért sem, mert az anyanyelvén kívül másképpen nem tud megszólalni…

„Sajnos nyelvi nehézségek adódtak a játékososk és a mester között, ez pedig egyre inkább meglátszott a csapat teljesítményén – fogalmazott a közös megegyezéssel megszületett döntés hátteréről idősebb Ocskay Gábor szakosztály-igazgató, akitől ezt hallva kötelező volt megkérdezni: az edző szerződtetésekor nem gondoltak a kommunikációs problémákra?

A fehérvári hoki mindenese nem jött zavarba: „Gondoltunk, persze hogy gondoltunk rá, éppen ezért megállapodtunk az edzővel, hogy intenzíven tanulja majd a magyart. Jasko esetében korábban ez bevált, hittük, ezúttal is úgy lesz. Tévedtünk, mindazonáltal gyorsan leszögezném, hogy nem csak az edző a hibás abban, hogy játékban elmaradt a csapat az elvárt szinttől, a játékosok felelőssége is megállapítható. A szakosztály vezetősége reméli, hogy az edzőcserét látva mindenki észbe kap, és ezután a maximumot nyújtja. ”

Jan Jasko (segítője a Dvorák mellett is dolgozó Énekes Lajos lesz, aki így fogalmazott: „Ha már így alakult, örülök, hogy Jasko tér vissza, hiszen korábban nálunk is bizonyította hozzáértését”) nem idegenként érkezett a városba: a szlovák edző, aki angolul folyékonyan, magyarul elfogadhatóan beszél, 2000 decemberétől 2003 márciusáig irányította a Volánt, amellyel nyert két bajnokságot és Interligát is! De onnan is ismerős lehet a magyar hokibarátoknak a neve, hogy 2002-ben vele érte el válogatottunk a legnagyobb sikerét, amikor egy, azaz egyetlen meccsre állt a csodától, a divízó-1-es világbajnokság megnyerésétől.

Jasko két esztendeig volt szövetségi kapitány, majd elfogadta a szlovák Extraligában szereplő Zvolen csábítását. A zólyomiakkal aztán 2005-ben kedvenc magyar városában, Székesfehérvárott megnyerte a Kontinentális Kupát, majd a szlovák válogatott másodedzője lett. Néhány napja a junior vb-n csak nagy nehézségek árán maradt bent csapatával, sokáig azonban nem tűnődhetett a miérten, hiszen megcsörrent a telefonja…

„Azt hittem, szokás szerint jól elbeszélgetek Ocskay Gáborral, hiszen tartjuk a kapcsolatot. Ehhez képes ő azt kérdezte, lennék-e újra a Volán edzője.

Meglepődtem, gondolkoztam, majd igent mondtam – mondta a Pozsonyban utolért 48 esztendős edző, aki egyelőre a szezon végéig köt szerződést, ám meglehet, újra hosszabb ideig rendezkedik majd be a koronázóvárosban. – Jól ismerem a csapatot, a szlovák légiósait, Palovcikot, Stastnyt, Rehákot, nem lesznek beilleszkedési gondjaim. Tisztában vagyok a játékosok képességeivel, a magyar jégkorong viszonyaival, így bátran mondhatom, minden adott a sikeres munkához, a bajnoki címvédéshez és az Interliga újbóli megnyeréséhez.”

Az említett eredmények elérése felé Karel Dvorákkal is jó úton haladt a csapat, Fehérvárott azonban amondóak: nem elég a siker, szórakoztatni is kell a közönséget, maximálisan ki kell szolgálni a nézőket. És ezzel az utóbbi időben csehül álltak…

----