Sator-tábor Budapesten a feljutásért

Sator, aki november 18-án ünnepli majd 57. születésnapját, alkalmasnak látszik a kétségkívül merész, ám nem megvalósíthatatlan feladatra. A szlovénok éppen egy sikeres hazai vb után kerültek fel oda, ahová a magyarok egyelőre csak vágyakoznak: a földkerekség legjobb 16 együttese közé.

A kiváló szakember játékosként nem alkotott maradandót: 1969-ben, húszévesként a Bowling Green State University csapatában szerepelt, két idény – és összesen 32 mérkőzés – alatt ötször volt eredményes, és adott hat gólpasszt. Majd jött egy rövidke kirándulás a Long Island-i Kacsáknál.

Sator ezt követően az edzői tanulmányait folytatta, és egy merész húzással Európa felé vette az irányt. Diplomájának megszerzését követően a svéd másodosztályban érdekelt Rögle vezetőedzője volt. Hogy nem végzett rossz munkát, és jó kapcsolatot ápolt az otthoniakkal, az 1983-84-es szezonban az NHL-es Philadelphia Flyers másodedzője. És hogy lehet rá számítani: Bob Johnson szövetségi kapitány az Egyesült Államok válogatottjának másdoedzőjének kérte fel a Kanada Kupára, vagyis a legjobb profikat felvonultató tornára.


Kis tanulópénz után jött az első igazán komoly megbízatás: a New York Rangers vezetőedzője lett. A gárda bejutott a playoff-ba, ahol jól is szerepelt, de végül nem sikerült az igazi nagy bravúr, a Stanley Kupa-győzelem. A következő szezon azonban nem volt sikeres Satornak, már a 23. forduló után menesztették, mert az együttes 5 győzelmet, 6 döntetlen és 12 vereséget jegyzett. A szezon végén az Egyesült Államokat a legerősebb szinten, a már említett Kanada Kupán képviselő válogatott kapitányának, Bob Johnsonnak újból a segítője.

Ez jó ajánlólevél a folytatásra: a legendás Scotty Bowman távozásával a kispadon alaposan meggyengült Buffalo Sabres hívta. A Szablyások rendre jobb mint 50 százalékos mérleggel zárták az alapszakaszt, de a rájátszásban már a nyitókörben búcsúztak. Így azt Satornak is vennie kellett a sátorfáját.

Ezt követően Ted Satort másodedzőként foglalkoztatta a szintén NHL-es Boston Bruins.

Hogy ne legyen unalmas az élet, arról Sator maga gondoskodott egy újabb Atlanti-óceánt átívelő ugrással: elvállalta a fokozatosan fejlődő olasz hokiban a Milano Devils irányítását. A gárda vele veretlenül bajnok lett az 1991-92-es évadban és a rákövetkező szezonban sikerül a címvédés.

Ezzel aztán megint a NHL érdeklődési körébe került: a St. Louis Blues, majd a Hartford Whalers (a jelenlegi Stanley Kupa-győztes Carolina Hurricanes jogelődje) másodedzője.

A sikertelen alapszakasz-produkciók miatt azonban egy osztállyal lejjebb, az AHL-be kényszerült, a Syracuse Crunch-hoz, majd még egy emelet le az ECHL-be (New Orleans Brass). Itt jó munkát végez, rá bízzák a csapat felépítését, és sorozatban öt idényen át sikerült kiharcolni a playoff-os szereplést.

Amikor úgy érzi, eleget dolgozott itt, immár harmadszor Európába teszi át székhelyét. Ezúttal a finn Szuperligában érdekelt Blues Espoo-nál vállal munkát két évig. Aztán a fejlődő szlovén hoki is felfedezi magának. Először az Interligában is megfordult Olimpija Ljubljana szakmai tanácsadója, majd tavaly és idén az élvonalban szereplő SD Alfa vezetőedzője. A válogatott idei vb-s búcsúja végül kapitányi posztra segíti, de megtartja az alfás állását is. ---- - Jól bírja a sok utazást!
- Nem panaszkodhatom. Ráadásul, aki sportoló lesz vagy edző, annak ezzel együtt kell élnie. Ráadásul az Egyesült Államokban gyorsan hozzá lehet szokni a nagy távolságokhoz. Európa szinte akkora, mint a teljes Egyesül Államok.

- Miért döntött az európai, és azon belül a szlovén hoki mellett egy volt NHL-es edző?
- Amikor Olaszországban dolgoztam, akkor ismertem meg a szlovén barátaimat, akik akkor sem feledkeztem meg rólam, amikor Finnországban vállaltam munkát. Ők hívtak. Másrészt nagy kihívásnak éreztem, hogy az elmúlt években sokat fejlődő szlovén hokiban dolgozhassak. Már 2004 óta ebben az országban élek, és mondhatom, nagyon jó az esély arra, hogy megvalósíthassuk közös célunkat, a feljutást. Ráadásul a hazai közönség is velünk lesz!

- Ilyen névvel biztos vannak magyar ősei…
- Lehet, hogy szomorúságot okozok, de nincsenek! Az én őseim németek.

- Mit szól a magyar csapathoz, az eddigi eredményekhez?
- Tiszteletet parancsolóak. Önöknél is nagyon-nagyon sokat fejlődött a sportág, a válogatott szinte minden évben azért harcol, hogy felkerüljön az élvonalba, és erre van reális esély is. Hallottam azon szándékaikról is, hogy A-csoportos világbajnokságnak szeretnének otthont adni. Támogatom, hogy feljövő országban is legyen vb. Ezzel együtt gondolom nem veszi sértésnek, ha azt mondom, nem szeretném, hogy ha a ljubljanai divízió I-es vb-ről a magyar csapat lépne tovább felfelé. Majd 2008-ban, 2007-ben pedig mi legyünk a győztesek, és akkor 2009-ben újra azonos osztályban lehetünk, csak éppen az elitligában!

- Mit gondol, a vb-n kik lehetnek veszélesek a szlovén csapatra.
- Nagyon sok függ attól, a pillanatnyilag leghíresebb szlovén játékos, Anze Kopitar hazatérhet-e a vb-re. Ő az NHL-es Los Angeles Kings újonca, ám teljesítménye már most is meggyőző. Szinte minden mérkőzésen szerez pontot, gólokat lő, nem mindegy, hogy ő velünk lehet-e. Az NHL alapszakasza április 8-án ér véget, ha a Kings bejut a playoff-ba, akkor nélküle kell felvennünk a harcot, amennyiben viszont klubja az alapszakaszban elbúkik, akkor közel egy hete lesz, hogy együtt készülhessen velünk. Persze az is kérdés, hogy milyen állapotban lesz akkor a fárasztó idény hajrájában. Ezzel együtt azt állítom, hogy Kopitar nélkül is komoly esélyünk van a felkerülésre. Nem lehet egyedül tőle várni a sikert. Ez csapatjáték! A magyar válogatottat már említettem, biztos vagyok abban, hogy Pat Cortina együttese újra megcélozza az első helyet. Az elmúlt időszakban sokat fejlődő litván gárda mellett a japánok is harcban lesznek. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy a brit és a román csapat a korábbi években bebizonyította, képes legyőzni vagy pontot rabolni az esélyesebbektől. Ezt önöknek különösen emlékezetes, mert ha jól figyeltem a magyarok eredményeit, a románok a budapesti vb-n döntetlent játszottak, a britek pedig Debrecenben nyertek.
- Ezet szerint szoros „befutóra” számít?!
- Mind a hat csapat jó erőt képvisel. Nincs se felfelé, se lefelé kilógó csapat. Nem tartom elképzelhetetlennek a körbe verést. De komolyabb botlás nem engedhető meg. Még az is lehet, hogy a román vagy a brit gárda elleni eredmények döntenek. Hihetetlen kemény vb lesz, az utolsó percekig éles lesz a csata. Külön örülök annak, hogy a Pannon Kupán találkozhatunk a magyar és a litván válogatottal, mert velük a vb-n is megmérkőzünk. A franciákkal kiegészülve kijelenthető, hogy ez egy világbajnoki erősségű torna. Már nagyon várom, jó felmérő lesz. Ráasádul most leszek életemben először Budapesten, sok szépet és jót hallottam róla. ----