Bizakodik az idegenlégió

- Köszönöm, nagyon jól érzem magam Franciaországban – kezdi, szinte kérdés nélkül az exdunaújvárosi védő, Szélig Viktor. – Őszintén szólva korábban nem sokat tudtam az itteni jégkorongról, csak a válogatottat ismertem, de az elmúlt néhány hét után már a bajnokságban is kezdek valamelyest képbe kerülni.

- És mi a tapasztalata?
- Nagyon jó, színvonalas a bajnokság, de ebben az is nagy szerepet játszik, hogy errefelé rengeteg a légiós, a mi csapatunkban például tizenegy külföldi játékos van. Érzésem szerint ez a sokszínűség teszi igazán érdekessé, izgalmassá a küzdelemsorozatot.

- A Pannon-torna kapcsán most inkább a franciákra fókuszáljunk: milyennek látja őket testközelből?
- Általában gyorsak, technikásak, de nem szeretik a kemény, ütközős hokit. Ha az ellenfél védői hagynak nekik teret, akkor nagyon élnek, ellenkező esetben viszont időnként elkedvetlenednek.

- Ezek szerint adott is az ellenük üdvözítő taktika…
- Természetesen erről Pat Cortina szövetségi kapitány dönt majd, de azt azért megjegyezném, hogy a franciák ellen mostanában jól megy nekünk: idén tavasszal az amiensi világbajnokságon 3-3-as döntetlent játszottunk velük, de a magam részéről még ennél is szívesebben emlékszem az öt évvel ezelőtti Grenoble-i világbajnokságra, amikor a feljutásról álmodozó együttest saját közönsége előtt győztük le 3-1-re.

- Gondolom hasonló eredménnyel most is kiegyezne.
- Hát persze, bár tudni kell, hogy nagyon nehéz mérkőzés vár ránk. De nem csak a franciák ellen, hiszen a mostani Pannon-torna mezőnye rendkívül kiegyensúlyozott, a végső sorrendet tekintve tulajdonképpen bármi elképzelhető.

- Kik azok, akikre az ellenfélnél feltétlenül figyelnünk kell?
- Mivel a bajnokságban a csapatok többségével még nem játszottunk, ezért nem ismerek mindenkit, de az eddigi tapasztalatom alapján a Rozenthal testvérek nagyon veszélyesek, rájuk egészen biztosan kiemelt figyelmet kell majd fordítanunk. Bízunk benne, hogy az eddigiekhez hasonlóan sokan szurkolnak majd nekünk, ami sokat segíthet például a franciák legyőzésében is.

Ami az erőviszonyokat és az esélyeket illeti, hasonlóan vélekedik a másik franciaországi légiósunk, Vas Márton is, aki úgy véli, a magyar válogatott idehaza legyőzheti a gallokat.
- Korábban nekem is csak válogatott szinten volt kapcsolatom a francia jégkoronggal, de most, hogy néhány hete már belülről is láthatom, bátran kijelentem, a nemzeti csapatunk semmivel sem gyengébb náluk – jelenti ki határozottan. – A bajnokság persze más, az erősebb, elvégre sok a külföldi, így az egyelőre még színvonalasabb a Borsodi Jégkorongligánál, de azt gondolom, hogy a válogatottjukkal fel tudjuk venni a versenyt, amit egyébként az elmúlt esztendők eredményei is alátámasztanak.

- A magabiztosságát nyilván segíti, hogy a hírek szerint kifejezetten jó formában van…
- Nem panaszkodhatok, szerencsére elég jól megy a játék, s remélem, hogy ez a Pannon-tornán sem lesz másként. Viktorhoz hasonlóan én is úgy gondolom, hogy kemény, sokat ütközős hokival meg lehet fogni a franciákat.

- Tapasztalata szerint Franciaországban mennyire tartják fontosnak a magyarországi fellépést?
- Mivel ez számukra is a világbajnoki felkészülés egyik fontos állomása, ezért nagyon fontosnak tartják. Edzőtáborban voltak, készültek, érzésem szerint semmiképpen sem akarnak leégni. És abban is biztos vagyok, hogy szeretnének visszavágni a 2001-es vereségért, és szeretnék az idei döntetlent is feledtetni. Éppen ezért egészen biztosan jó és izgalmas meccset játszunk majd velük, hiszen mi éppen azt akarjuk bebizonyítani, hogy ezeket az eredményeket nem a véletlen szülte. ---- F ---- &