Az emberhátrány sem zavarta meg a Vasast

Amíg Kaposvárott rend, fegyelem és tervezhetőség jellemezte az idei felkészülést, addig a Vasaséra ez utóbbi kifejezés a legkevésbé sem volt elmondható. A Fáy utcában a másodosztályra készültek, és már csak a legelvakultabb szurkolók bíztak benne, hogy a Ferencváros kizárásával Mészöly Géza együttese minden idők egyik leggyorsabb visszajutását produkálja. Az élet, vagy fogalmazzunk inkább úgy, hogy a licencadó testület azonban óriási lehetőséget adott a piros-kékeknek szűk egy héttel a bajnokság kezdete előtt, így aztán szombaton nem Lipcsei Péterék rúgtak labdába a Rákóczi-pályán, hanem a végleges mezszámokat is csak a mérkőzés napján lefixáló Vasas. No, de a két csapatnál már javában előre tekintenek: Prukner László számára az idén is egy masszív középcsapat kialakítása a cél, igaz, a képbe valamelyest bezavart, hogy az utolsó pillanatban Máté Péter Zalaegerszegre szerződött.

A tranzakció olyannyira váratlanul érte a Rákóczi mesterét, hogy a mérkőzés előtti délután még a kezdőcsapatba jelölte futballistáját, és csak később, este tudta meg, hogy a Vasas ellen már nem számíthat Máté Péterre. A mérkőzést aztán a Vasas kezdte agresszívebben, jellemző mozzanat volt, hogy a középkezdést követően a labdát kapó Andruskó Attilára négy vendégfutballista rontott rá nyomban. Mészöly Géza együttese szervezetten futballozott, a középpályán ügyesen járatták a labdát, a jobbhátvéd Balog Zsolt pedig rengeteget futva szinte az egész jobb oldalt bejátszotta. A Vasas futballistái remekül felkészültek erre a mérkőzésre, kezdeményezőbben léptek fel, mígnem fél óra elteltével Mogyorósi Balázs két perc alatt két sárga lapot is begyűjtött, így tíz főre olvadt a Fáy utcai együttes.

Innentől a kérdés már csak az volt, hogy a hirtelen jött lehetőséggel mit tud kezdeni az addig haloványan futballozó Rákóczi. Nos, semmit sem tudott.
A szünetben Mészöly Géza Pintér Zoltán becserélésével próbálta betömni a Mogyorósi kiállítása miatt a Vasas védelmének bal oldalán keletkezett űrt, amire nagy szükség is volt, hiszen a Rákóczi az első félidőben jobbára azon az oldalon vezette a támadásait. A két csapat teljesítményén mindazonáltal nem lehetett észrevenni, hogy a Vasas emberhátrányban futballozik. A mérkőzés ezen periódusában a Rákóczi ugyan eljutott egy-egy nagyobb helyzetig, az utolsó passzokba vagy a lövésekbe rendre hiba csúszott, míg az igazi hideg zuhany a 60. percben jött el a Kaposvár számára. Milinte Árpád hibáját a rutinos védő, Tóth András használta ki.

A vendégek ezt követően, tegyük hozzá, teljesen érthető módon, a biztonságra helyezték a hangsúlyt, és a kapujuk előterét megszállva, onnan egy-egy veszélyes kontratámadást vezetve játszottak. Bár Prukner László csapata ment előre, látszott, hogy erőlködnek a hazai játékosok, az átütőerő ezen a napon hiányzott a Kaposvár játékából. A Vasas tíz emberrel is kulturáltan futballozott, és ha ez a fiatal csapat a jövőben is ilyen elszántan küzd, akkor ez az idei szezon sokkal szebb lehet a Fáy utcai együttes számára, mint az előző volt. A Kaposvár pedig a rendkívül halovány szezonkezdet után már csak jobbra számíthat, érthető tehát, hogy Prukner László rendkívül bosszúsan vonult az öltözőbe. ---- M ---- &