Még keresik a kiskapukat

„A fellebbviteli licencadó testület dönt a kérelmező fellebbezése esetén. Döntése végleges és megfellebbezhetetlen a tekintetben, hogy a licenc kiadásra kerül, vagy sem...”

Íme, a helyzet kulcsa. A fenti idézet világosan és egyértelműen fejezi ki a jelenlegi állapotot. A helyzet pedig enyhén szólva is válságos. Már ami az MLSZ-t, a Ferencvárost és a Vácot illeti. Megoldást kellene találni valahogy, hogy a Fradi és a Vác mégiscsak elinduljon, elindulhasson a 2006–2007-es első osztályú bajnokságban. Ám a szabályok, a paragrafusok és az UEFA által előírt követelmények gyakorlatilag lehetetlenné teszik mindezt. Mint ismeretes, a fellebbviteli licencadó testület másodfokon sem adta meg a Ferencváros és a Vác első osztályra jogosító klublicencét, így elvileg a két együttes nem indulhat az élvonalban. Ahogy a szabálykönyvből vett fenti idézet is mutatja, itt már nincs helye fellebbezésnek, nem lehet újabb „fontos papírokkal” előrukkolni, fogadkozni s kérvényeket írni.

Mindez ellenkezne az UEFA szabályzataival.

Ha egy klub másodfokon is megbukik, mint ahogy történt a Ferencvárossal és a Váccal, mást nem tehet, mint hogy az MLSZ elnökségéhez fordul. Csakhogy az elnökségnek sincs joga megváltoztatni a döntést, különben a rivális klubok panasszal fordulhatnak az európai szövetséghez.

A helyzet nyilvánvalónak tűnik, ám Magyarországon élünk, így itt bármi megtörténhet.

Kisteleki István, a szövetség elnöke megpróbálja menteni, ami menthető, és a szerdai, rendkívüli MLSZ-elnökségi ülésen áttekintik a két ügyet. A szabálykönyv szerint ez a testület foglalkozhat a licencengedélyekkel. Először meghallgathatja és megvitathatja az érintett klubok panaszait, érveit – ám, ahogy a fenti idézetből is kitűnik, fellebbezésnek nincs helye.

Ami tény: a rendkívüli elnökségi üléstől aligha várhat csodát a Ferencváros és a Vác. A testület tagjainak a paragrafusok szerint meg van kötve a kezük, és ha egyöntetűen azért harcolnának, hogy ne zárják ki a Fradit, és adjanak rajtengedélyt a Vácnak, akkor sem tehetnének sokat az ügyben. Az MLSZ-elnök pokoli helyzetbe került. Hiába követett el mindent, hogy – a lehető legalacsonyabbra helyezve a mércét – a 16 érdekelt csapat mindegyike elindulhasson az élvonalbeli bajnokságban, a Ferencváros a minimális elvárásnak sem tudott megfelelni, ahogyan a Vác sem.

Igaza volt Puhl Sándornak néhány hónappal ezelőtt, amikor azt mondta, a magyar futball meghalt.

Akik látták az Újpest–Vaduz meccset, s akik tudják, milyen gazdálkodás folyik a Fradinál, azok aligha vitatkoznak ezzel. ---- A spanyol HI Grupo – és a közvélemény – június eleje óta várja a választ, eredményes lesz-e az Üllői út és a Könyves Kálmán körút kereszteződésében található hat plusz két hektáros terület vagyonkezelői jogára benyújtott pályázat, de az biztos, hogy legalább hétfőig nem tudja meg. Az elbírálást végző Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) ugyanis hallgat, nem ad választ, pedig lapunk még szerdán kereste meg az egyszerű kérdéssel: mikor lesz eredményhirdetés?

A hatályos szabályok szerint a KVI-nek kétszer 30 napja van a döntésre, s egyelőre úgy tűnik, ezt ki is használja. Pedig az FTC-nek égető szüksége lenne a pozitív eredményre, az azt követő szerződéskötésre, hiszen nem túlzás, óriási a gond a klub háza táján. Nincs pénz, s emiatt is kérdéses a labdarúgócsapat élvonalbeli szereplése.

Pedig a HI Grupo révén szép jövő várna a zöld-fehérekre. Igaz, nem a pályázaton induló cég valósítana meg mindent, de ez nem olyan fontos. Információnk szerint a tenderen induló gazdasági társaság afféle közvetítői szerepet tölt be, vagyis mások érdekeit képviseli. Mindenesetre a Magyarországon bejegyzett HI Grupo gazdasági és ingatlanfejlesztési tanácsadó cég garantálná a futballcsapatot működtető zrt. folyamatos munkáját, pénzügyi hátterét és a stadionfelújítást. Sportcentrumot, birkózócsarnokot és jégpályát építene. A sporttevékenységet ingatlanfejlesztéssel tartaná életben.

Kérdés, mikor kezdődhet meg a nagyszabású projekt végrehajtása, mert a pályázat eredményének kihirdetése nélkül nem köthet szerződést az FTC és a HI Grupo. ---- „Az MLSZ klublicencszabályzata az UEFA hasonló kiadványán alapszik. Tartalmazza az UEFA által kötelezően előírt szabályokat és kritériumokat, kiegészítve magyar sajátosságokkal. Az előírásoknak, a kritériumoknak meg kell felelni ahhoz, hogy a klub megkapja az UEFA-klublicencet. A licenc megléte a feltétele annak, hogy a klub a 2004–2005. évi szezontól kezdődően a nemzeti bajnokság I. osztályában és az UEFA klubtornáin elindulhasson.”

A részlet az MLSZ klublicencszabályzatának bevezetőjéből való, amely az MLSZ honlapján mindenki számára elérhető.

Ez a szabályzat – leginkább a pénzügyekkel foglalkozó paragrafusok – foglalkoztatja a magyar futball iránt érdeklődőket. A szabályzat egyaránt tartalmaz kötelező és ajánlott kritériumokat.

Minden klub számára kötelezőek az alábbi előírások. Pénzügyi kritériumok: nem állhatnak fenn alkalmazottakkal (szerződéses labdarúgókkal, szakvezetőkkel) szemben lejárt kötelezettségek, átigazolási tevékenységből származó lejárt kötelezettségek. Vagyis az egyesületnek nem lehetnek lejárt tartozásai játékosok, szakemberek (edzők, menedzserek), alkalmazottak, klubok, illetve labdarúgó-testületek felé. Továbbá, ha egy csapat nem rendelkezik az éves kiadás 75 százalékát lefedő szerződésekkel vagy szándéknyilatkozattal, nem kaphat indulási jogot a licencadó bizottságtól.

Amelyik csapat nem tudja teljesíteni a feltételeket, annak ügye a fellebbviteli licencadó testület elé kerül. Az MLSZ elnöksége által kijelölt héttagú bizottság döntése végleges és megfellebbezhetetlen a licenckiadás tekintetében.

Bár nagy a titoktartás, ám valószínűsíthető, hogy a Ferencváros egyelőre nem rendelkezik az éves kiadás 75 százalékát lefedő szerződésekkel. Nem is rendelkezhet, hiszen a tulajdonos klub képtelen előteremteni az összeget, a spanyol céggel pedig még nincs megállapodás. ---- Meglehet, hiábavaló volt az elmúlt évi erőlködés: még mindig bizonytalanságban vannak az NB II-ből feljutott Dunakanyar-Vác vezetői, játékosai és szurkolói is, hogy indulhat-e a csapat az NB I-ben. Ofella Zoltán ügyvezető elmondta, pénteken 9 óráig beadták kérelmüket, amelyben dokumentumokkal támasztották alá újból, hogy az egyesület költségvetése milyen és mekkora összegből áll. Mivel ez az egyetlenegy pont, amely még függőben van a licenccel kapcsolatban, ezt kell megvédeniük az MLSZ-elnökségi ülésen. A papírokból kiderül, hogy jelenleg az egyesület és a város mekkora összeget fordít az utánpótlásra, a stadion fenntartására és a csapat működtetésére. Az NB I-re benyújtott költségvetés 72 millió forintról szól, amely így is majdnem duplája az előző évinek, s azért ilyen alacsony, mivel a játékosok jelentős része szerződtetett amatőrstátusban van. Ez azt jelenti, hogy tanulnak és dolgoznak, s emellett futballoznak. ---- Korábbi MLSZ-elnököket, illetve volt ferencvárosi vezetőket kértünk meg, hogy kommentálják mindazt, ami Fradi-ügyben történik. A labdarúgó-szövetség az anyagi ellehetetlenülésük ellenére engedi indulni az NB I-ben a zöld-fehéreket, a klubnál eközben arról beszélnek, biztosan lesz befektetője a futballcsapatnak. Az alább megszólaltatott korábbi sportvezetők hol kritikusabban, hol diplomatikusabban arról beszélnek, a hozzá nem értő, pazarló gazdálkodás vezetett el a jelenlegi helyzetig, és bizony a volt MLSZ-elnökök markánsabb kiállást igényelnének a mai futballvezetőségtől.

Kovács Attila, az MLSZ korábbi elnöke (1998–1999)
„Nyolc évvel ezelőtt gazdasági társaságokká alakultak át a futballszakosztályok, és tizenkétmilliárd forintnyi tartozást írhattak le. Ha a gazdasági élet valamelyik szereplőjét rosszul irányítják, a cég nem megfelelően gazdálkodik, akkor bizony csődbe megy, megszűnik. Gondoljunk csak arra, a rendszerváltozás után hány és hány nagy múltú vállalat tűnt el. A futballban sem lehet a múltból megélni. Egyébiránt a magyar labadrúgásban érvényben lévő szabályokat illő betartani és betartatni is, alkudozásnak helye nincs.”

Laczkó Mihály, az MLSZ korábbi elnöke (1989–1994, 1996–1998)
„Bár nem ismerem minden részletét a Fradi-ügynek, az biztos, hogy az MLSZ-ben hozott szabályokat, határozatokat betartatnám. Persze a Ferencváros nélkül nincs magyar futball, s amennyiben a papírjai rendben vannak, induljon a bajnokságban. De nem árt egyenlő mércével mérni. Mert mi van, ha még sincs minden rendben, abban az esetben sérül az esélyegyenlőség, olyan csapatok kerülhetnek hátrányba, amelyek mindig mindent határidőre, pontosan teljesítettek.”

Magyar Zoltán, az FTC korábbi szakosztály-igazgatója (1987–1991)
„A kilencvenes évek elején készítettünk egy komplett programot a labdarúgócsapatnak a mamutegyesülettől való különválásáról, üzleti alapú működtetéséről, részvénytársasággá alakulásáról, a tőzsdei tervekről, lehetőségekről. Az elképzelésekből azonban semmi sem lett, mert házon belül megfúrták. Rendkívül nehéz a mostani helyzet, de a Fradi nélkül nincs magyar labdarúgás. Ez az egyetlen olyan klub, amely mindig az élvonalban szerepelt, s remélem, így lesz ez addig, amíg világ a világ.”

Szeiler József, az FTC korábbi ügyvezető igazgatója (2001–2003)
„Sajnálatosnak tartom, hogy nem fejezhettük be a Fotexszel elkezdett munkát. Akkoriban nem a pénztelenség, hanem a csapat eredményei adták a híreket. Több, türelemmel és még több munkával mára nem lenne veszélyben a klub, a labdarúgócsapat. Mostanában bizony félve nyitom ki az újságot, de talán a sikeres pályázat megnyugvást hozhat nekünk, a Ferencvárosért aggódóknak is. Talán elkezdhető egy új építkezés, s itt nem csupán a stadionra, hanem a csapatra is gondolok.”