A kulcsszó: jó edzésprogram!

FIZIKAI IGÉNYBEVÉTEL.

A leginkább használt izmok a nyak, a tarkó, a vállak, a felkarok izmai, ezek a látható részek, ám a szervezeten belüli változások is legalább ennyire fontosak. A pilóták rendszerint beszámolnak a verseny alatti „a gyomrom a torkomban volt” érzésről. Ezenkívül gyakori még a visszatartott lélegzet, jellemző a légzésszünet, ami gyors kanyaroknál fordul elő a leggyakrabban.

ERŐKIFEJTÉS.

A másfél órás futamok során a pilóta 600 kalóriát éget el, ami egyenértékű egy óra kosarazással, több mint egy óra biciklizéssel (403 kcal) vagy tenisszel (485 kcal) és kicsit kevesebb, mint egy óra focival (935 kcal). Akár két kilót is fogyhat a versenyző egy viadal során, és 4-5 litert izzad ki magából. Fékezéskor a pedálra kifejtett nyomás súlya elérheti a 80 kilót, ráadásul ezt a mozgássort igen sokszor megismétli a versenyző a futam alatt. A kormány tekergetéséhez is mintegy 40 kilónyi erőkifejtés szükséges.

MENTÁLIS FELKÉSZÜLÉS.

Nem titok, az autóban a pilóták állandó stresszhelyzetnek vannak kitéve: nem elég, hogy fizikailag topon kell lenniük, de a szellemi frissességet is meg kell őrizniük ahhoz, hogy gyorsan és hatékonyan tudjanak reagálni, hiszen sokszor tizedmásodpercek dönthetnek. Vizsgálatok kimutatták, hogy a sofőrök szívverése elérheti a 190-et percenként. Normál élethelyzetben ez 50 szokott lenni, de néhány versenyzőnél még kevesebb, Alex Wurz szíve például negyvenet ver percenként – erre mondják, hogy meg lehetne operálni járás közben. De visszatérve a mentális felkészülésre: a hatalmas F1-es gépezet utolsó láncszemeként a pilóta felelőssége, hogy formába öntse azt a munkát, amelyet rengetegen végeznek el a győzelem érdekében.

MINDEN FEJLESZTÉSRE SZORUL.

„Alapvető edzésprogram nélkül ma már lehetetlen végigmenni egy-egy pályán, és befejezni a versenyt” – pontosít Leberer, aki annak idején Ayrton Senna edzéseinek is részese volt. Sennáé, aki először hangolta össze a fizikai és a mentális felkészülését.
Kitűnő formában kell lennie annak, aki világbajnok szeretne lenni: ez a helyzet Michael Schumacherrel is. A hétszeres világbajnok, aki az idén ünnepelte 37. születésnapját – a Bad Nauheim-i Sportklinika specialistái szerint – a 25 éves pilótákra jellemző kondícióval dicsekedhet. Extrém terhelés esetén a pulzusa felmegy 140-re, és tíz perc alatt visszatér 50-re, ami a huszonévesekre jellemző. Az istállók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az effajta felkészülésre is, a Renault például teljesítménymérő központot hozott létre Enstone-ban.

KELL A KITARTÁS!

A kerékpározás a második legnépszerűbb sport, amelyet a Formula–1-es pilóták előszeretettel űznek. Ez is gyorsaságot és kitartást igényel, úgyhogy segítségével fejleszthető a kondíció és a szívizom. A többi testrész (nyak, tarkó, vállak) erősítésére általában külön gépeket alkalmaznak, például olyan szimulátorokat, amelyekben a pilótaülésben tapasztalt hatások érik a versenyzőt.

Természetesen edzés mindennap van: Michael Schumacher számára ez napi hat óra kemény munkát jelent akkor, amikor éppen nincs verseny. De azzal mindenki egyetért, hogy egy F1-es futamnál nincs jobb tréning.

APRÓ KELLEMETLENSÉGEK.

Vízhólyagok, égési sérülések, izomgörcsök, izom-összehúzódások egy nagydíj gyakori következményei, nem beszélve a folyamatos balesetveszélyről. A nyomás, amelyet a fékre kell gyakorolnia a lábnak akkora, hogy a talp könnyen megsérülhet. Rossz elhelyezkedés az ülésben, vagy rosszul rögzített biztonsági öv, és máris súrlódik a térd vagy a könyök, a verseny végére ebből égési sérülés lehet. A fejlett elektronikai eszközök természetesen jelentősen csökkentik az alkarban kialakuló izomgörcs és a kézfejen keletkező vízhólyagok esélyét.

DOPPING AZ F1-BEN.

A F1-ben azt tartják, hogy nem a pilóták, hanem az autók „doppingolhatnak”. A Nemzetközi Automobil-szövetség a Doppingellenes Ügynökség szabályrendszerét követve bármikor végezhet doppingellenőrzést, akár a nagydíjak, akár az edzés vagy tesztek során.

Tavaly 12, tavalyelőtt 51 versenyzőt ellenőriztek. A leginkább vizsgált anyagok között szerepelnek a bétablokkolók és a különböző nyugtatószerek, amelyek segítségével csökkenthető a stressz és növelhető a koncentráció. Az utóbbi években egy eset keltett visszhangot a Formula–3000-eseknél: Tomás Enge hasis (vagy marihuána) fogyasztása 2002-ben, a cseh pilótát megfosztották futamgyőzelmétől, és egy év felfüggesztett eltiltást is kapott.

Coulthard hosszabbított

A Francia Nagydíj hétvégéje előtti egyik legfontosabb hír a Formula–1-es berkekben, hogy David Coulthard szerződést hoszszabbít a Red Bull Racinggel. A 35 éves skót pilótának ez a tizenkettedik teljes idénye a száguldó cirkuszban, és nem titkolja, szeretné kipróbálni az Adrian Newey által tervezett, RB3 nevű versenygépet. Coulthard többször is vezetett már Newey által tervezett autót, először a Williamsnél, majd pedig a McLarennél.

„David igazán fitt, és ne felejtsük el Nigel Mansell és Damon Hill esetét, mindketten idősebbek voltak Coulthardnál, amikor világbajnoki címet szereztek” – mondta Christian Horner, a Red Bull csapatfőnöke, ami arra utal, hogy ő is marasztalta Coulthardot.

A másik, szerződésekkel kapcsolatos hír, hogy Magny Cours-ban szerepel utoljára a Formula–1-es Super Aguri csapatban Franck Montagny. A francia pilóta a hazai versenyén még elindulhat (szerepeltetését a hírek szerint Bernie Ecclestone is támogatta), utána azonban átveszi a helyét Jamamoto Szakon, és Hockenheimben már ő ül a versenygépben.