Aranyszüret magyar módra

Eltaláltuk! Szombati számunkban olvashatták tippünket, hogy tíz aranyérmet nyer a magyar válogatott a csehországi Racicében rendezett kajak-kenu Európa-bajnokságon. Összejött mind a tíz! Se több, se kevesebb.

Benedek Dalma:n mint egy rakéta!

Benedek Dalma elkényeztette, de egyben nagyon meg is ijesztette a magyar szurkolókat kora reggel. A Dunaferr SE 24 éves kiválósága szombaton, ezer méteren rajt-cél győzelmet aratott, vasárnap ötszázon is győzött, de a két futam között óriási különbség volt! Már az indulás is döcögősre sikerült, a folytatás pedig kifejezetten rémisztőre. A mezőny meglódult, Benedek viszont még kétszáz méternél is le volt egy kicsit maradva. Ekkor megindította a hajrát, és nekilódult! Hogy honnan merített energiát, megfejthetetlen. Az utolsó métereken úgy ment, mint egy rakéta. Ellenállhatatlanul. A vetélytársak kipukkadtak, Dalma pedig diadalittasan emelte magasba a lapátját: megvan az újabb arany, megvan a duplázás, a szombati naphoz hasonlóan a vasárnapi is magyar győzelemmel kezdődött.
„Hányadik voltam féltávnál? Nyolcadik? – kérdezte a partra szállás után Benedek Dalma. – Egyáltalán nem éreztem a tempót, de a vége szerencsére jól sikerült, bár azt én magam sem értem, hogyan.”

Benkő Zoltán titka a remek ritmus

Benkő Zoltán (K–1) szombati remeklése ezüstérmet ért ezer méteren, ötszázon aztán ezt is felülmúlta!
„Pedig megint rosszul rajtoltam!” – mondta önkritikusan a Bio becenévre hallgató újdonsült Európa-bajnok. Bizony, jól érezte, az indítás után valóban nem ő állt az élen, ám remek ritmusban kezdte el a felzárkózást, és a finis már semmiféle izgalmat nem tartogatott.
„Jól láttam, hogy a végén a német Altepost egy kicsit feljött rám?” – kérdezte Benkő. Hát nem. Ezt most rosszul látta. Aki feljött, az éppen ő volt. A magyar srác energikus, lendületes kajakozása dominált, zúgott is a tapsvihar a lelátón. És Győrött is! A kisalföldi városban ugyanis óriáskivetítőkön nézik az emberek esténként a labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseit, napközben pedig a magyar kajak-kenu válogatottnak szurkolnak. Örömük ezúttal a megszokottnál is nagyobb volt, hiszen Benkő Zoltán a Győri VSE versenyzője.

Győzelem után második a páros

Ahogy Benedek Dalma és Benkő Zoltán hajrázott, sajnos ugyanúgy finiselt a Ronald Rauhe, Tim Wieskötter összetételű német egység is a kajak kettesek döntőjében. A dolog legnagyobb szépséghibája, hogy mindezt a mieink, Kammerer Zoltán és Kucsera Gábor rovására tették.
„Hatalmas meccs volt – ismerte el az ezüstérmes duó tagja, Kammerer Zoltán. – Sajnos megint nem sikerült nyernünk, de egyáltalán nem bánkódom, az időeredményünk például kifejezetten jó. Háromszáznál már úgy éreztem, hogy magabiztosan vezetünk, de négyszázötvennél elindultak a németek. Mindig hallom, ahogy a hátam mögött egyre hangosabban és hangosabban csapkodnak. Ez sosem jelent jót. Az olimpia előtt boldogan aláírnék egy ilyen eredményt, amit mi ezen a hétvégén elértünk. Egy arany, egy ezüst. Ez a második hely csak egy szúnyogcsípés volt. Majd a vébén javítunk!”
Az rendben van, hogy kijavítják, de vajon hogyan?

„Két lehetőség közül kell választaniuk a srácoknak ötszázon – kezdte Sári Nándor edző. – Vagy a táv közepén erősítenek, és a lendületük kitart a célig, vagy végig lassabban mennek, együtt a németekkel, és a finisben verik meg őket. Úgy látszik, a jelenlegi taktika nem válik be, mert hiába kezdenek nagyon jól, a németek a cél előtt mindig megelőzik őket.”

Kettesben is, négyesben is sikerek

Az aranyszüretet a hölgyek folytatták, a Kovács Katalin, Janics Natasa páros a már megszokott, magától értetődő természetességgel utasította maga mögé a mezőnyt. Az olimpiai bajnok kettős ezután szokás szerint újra hajóba szállt, és Paksy Tímeával, valamint Fazekas Krisztinával kiegészülve elindult négyesben is. Kétszáz méterrel a cél előtt még nagyon együtt volt a magyar és a német hajó, de a cél előtt már nem volt gond, összejött az újabb magyar győzelem!
„Nem volt jó pálya, nem tudtuk felvenni azt a ritmust, amelyet szerettünk volna” – panaszkodott Kovács Katalin.
„Nem lehet mindig egy hajóval győzni – jegyezte meg Janics Natasa nem sokkal később, a páros kétszáz méteres döntője után, amelyet fél hajóval nyertek meg. – Az eleje eléggé lazára sikerült, ez az én hibám. Aztán amikor megláttuk a fehér bójákat, gyorsan belehúztunk. Még szerencse, hogy gyakoroltuk a kétszázat is.”

Minden jó, ha jó a vége

Ekkor már csak egy futam volt az aranylányok előtt, a kétszáz négyes döntője.
„Attól nem félek, mert ott lesz velünk még két ember, ők majd besegítenek” – vélekedett Kovács. Persze végül nem bízták a társakra a munka nehezét, négyen oldották meg a feladatot, méghozzá tökéletesen. Megszerezték a magyar válogatott tizedik aranyát, nekik ez volt a hatodik elsőségük Racicében.
„Ez igen, ez nagyon jó verseny volt” – ismerte el Kovács, miután harmadszor is kimásztak a vízből, ahová örömükben vetették magukat. Díjnyertes ugrásaikat elnézve megállapíthatjuk: talán még a margitszigeti műugró Európa-bajnokságon is lenne esélyük…
Hatból hat aranyérem egy világversenyen. Enyhén szólva elképesztő teljesítmény, amellyel jelenleg – mindhárom szakágat figyelembe véve – a világ legjobbjainak számítanak. ---- E ---- &