Érmekre várva – Németországban és Budapesten a Városligetben
Vágólapra másolva!
2006.07.06. 00:01
Megosztás
Vágólapra másolva!
Címkék
Bódis Péter
Lám, lám nem csupán futballozásra használható a homok, nyereményekért labdákat keresnek
Bódis Péter
Lám, lám nem csupán futballozásra használható a homok, nyereményekért labdákat keresnek
Lassan itt a vége... Mármint a világbajnokságnak. Még előttünk vannak azonban az érmekért folyó csaták. Ki nem szereti látni a győzelem mámorában úszó aranyérmeseket? És a harmadik helynek örülő bronzérmeseket? Merthogy a világversenyeken megfigyelhető, hogy az ezüstérmes az, aki sír a dobogón. Sír, mert az utolsó meccset elveszítette. Sír, mert örülni még nem tud a sikernek. Pedig ez az. Hatalmas. Világversenyen másodiknak lenni – nagyon nagy dolog. A döntőbe bejutó csapatok közül az egyik szomorú lesz vasárnap. A döntő után. Az elődöntőt elbukó két csapat közül pedig az egyik boldog lesz szombaton. A bronzmeccs után.
De addig még két szünnap vár ránk, és ahogy ezt már megszokhattunk, ez nem jelent szünetet a vb-parkban. Folytatódik a labdaásó-show, a focitornák, a gyerekek továbbra is vetélkedhetnek egymással csocsóban, célbadobásban, dekázásban. És nem maradunk foci nélkül sem a két nap alatt. Csütörtökön a 6–14 éves korosztály számára rendez a T-Mobile focitornát. A kis labdarúgók mérkőzései után a Magyar Televízió által rendelkezésre bocsátott archív felvételek idézik fel a korábbi világbajnokságok legemlékezetesebb mérkőzéseit, amikor még a magyar válogatott is játszott...
Sallói István, a Diósgyőr ügyvezető igazgatója is többször járt már a Városligetben:
– Igazság szerint nem tudtunk erről a rendezvényről, de annál kellemesebb meglepetésben volt részünk. A gyerekeim kedvéért mentünk ki a vb-parkba, ők vették észre, hogy megváltozott a műjégpálya, ahová telente korcsolyázni járnak. Nagyon tetszik a hangulat, a gyermekeimnek pedig különösen az, hogy a lelátón ugyanúgy hullámzik a tömeg, mint a stadionokban. Fontosnak tartom, hogy legyenek ilyen élményeik, melyek révén megismerik és megszeretik a sport világát. Egyébként is focilázban ég a családunk, a feleségem az olaszoknak szurkol, a fiam kedvenc játékosa Thierry Henry, így ő a franciákért rajong, én pedig Angliának drukkoltam. Kár, hogy ők már kiestek. Sajnos érződik a világbajnokságon, hogy a játékosok többsége hosszú szezon után fáradtan érkezett Németországba, különösen a brazil és az angol csapaton tapasztaltam ezt. Emellett viszont el kell mondanom, hogy a vb szervezése igazán profi módon történt. Csak hasonló jókat mondhatok el a Telekom vb-parkról is.