Wayne Rooney a kezdőben

Kupaktanáccsal kezdte a szombati napot az angol vezérkar, ami kedden azért érdekes, mert ezen eszmecsere során már kirajzolódott a keddi haditerv. A hét végi diskurzus a sárga lapok mentén bontakozott ki, merthogy Peter Crouch, Steven Gerrard és Frank Lampard is begyűjtött már egy-egy kártyát, azaz ugyanennyire vannak attól, hogy kimaradjanak a nyolcaddöntőből. A középpályás duóból a liverpooli ász húzta a rövidebbet, aminek indoka, hogy bár ugyanúgy végigzakatolta a klubszezont, mint londoni partnere, utóbbinak ez meg sem kottyant, neki viszont igen – főleg, mert a Liverpool jórészt tőle függ, míg a Chelsea-nél azért akad, aki besegítsen. Másfelől megközelítve: kettejük közül talán inkább Lampardról mondana le a mester, ha úgy adódna – a csoportkör befejeztével részleges amnesztia lép életbe, mert a piros lap vagy két sárga okozta eltiltások érvényben maradnak ugyan, de a többi büntetést törlik. A lényeg, hogy feltehetően Owen Hargreaves gyűjtögeti majd a labdákat a hátsó négyes előtt, ezt a húzást egyébként kívánta is az angol sajtó, mert a két nagyágyú közül egyik sem szeret bekkelni.

A frontvonalban Michael Owen játszhat harmatos produkciói ellenére, Wayne Rooney pedig már teljesen egészséges, így helye van a csapatban.

„Az orvosok azt mondják, több van benne, mint egy félidő, akkor meg már jobb, ha kezdőként játszik” – mondta a hűvös Eriksson.

Egy kérdés maradt már csak a névsor tisztázása után: kivel akarnak összefutni az angolok a következő körben? Merthogy elvben lesz lehetőségük az események alakítására, hiszen tudatában lesznek az A-csoport végeredményének, amidőn a gyepre lépnek Kölnben. A kérdést Lampard válaszolta meg: „Én nem tudok másképp, csakis győzelemre játszani, de a többiek is így vannak vele.”

A svédeknek kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy a potenciális riválisok között válogassanak: ők tovább sem jutottak.

„Az angolok már a következő körben vannak, lehet, hogy ők arról elmélkednek, kit akarnak ellenfélnek, de mi csak a továbbjutásról gondolkodhatunk” – mondta a Paraguayt az utolsó pillanatban fejelt góljával kiejtő Fredrik Ljungberg. Ráadásul náluk is vannak sárga laposok, a tetejébe pedig Zlatan Ibrahimovic vélhetően a partvonalon kívül ragad.

„A vizsgálatok kimutatták, hogy részleges szakadás van a combizmában, és bár jól érzi magát, valószínűleg nem lesz hadra fogható az angolok elleni meccsen” – mondta a skandinávok csapatorvosa, Magnus Forssblad. Egyébként ha pusztán a számok világában élnénk, a toronymagas csatárnak vélhetően be kellene rendezkednie a kispadon, mert azután, hogy a Juventusban csupán hét gólra futotta tőle az egész idényben, a válogatottban is hallgat – immár 308 perc óta.

----
A svéd válogatottnak pontot kell szereznie a továbbjutáshoz, ám nehezíti helyzetét, hogy Zlatan Ibrahimovic még kisebb sérüléssel küszködik.

Mintha csak az angolok veszélyes fejjátékára készülne, a Brémából hétfő délelőtt Kölnbe repülő svéd csapat a tervezettnél több időt töltött a levegőben. Persze nem kell semmiféle edzői hókuszpókuszt keresni amögött, hogy tíz perccel nőtt a menetidő, csupán a városra zúduló, a repülőteret is alaposan eláztató zápor miatt kellett egy plusz kört tennie a különgépnek. A csúszást aztán gyorsan behozták az északiak: a negyed háromra meghirdetett sajtótájékoztató pontban negyed háromkor megkezdődött. Méghozzá azzal, hogy Lars Lagerbäck sokakat megtréfált: bár a kamerákkal felszerelkezett fotósok és tévések balról várták a vendégeket, a szövetségi kapitány – Olof Mellberg csapatkapitány társaságában – a jobb oldali ajtón lépett be; az angolok csak lestek: ilyen a svéd humor…

A következő fél órában viszont kimerítő faggatózás zajlott a teremben. Többek között megtudhattuk, hogy Zlatan Ibrahimovic kivételével mindenki kiváló egészségnek örvend (de a támadóért sem kell aggódni, meglehet, kedden pályára is lép); hogy a szakvezető elégedett az eddigi két meccsen szerzett négy ponttal, illetve a mutatott játékkal, mindössze a sok kihagyott helyzet bosszantja; hogy Wayne Rooneyt tisztelik, ám nem tartanak tőle, mert „…ő is csak futballista, akit fel lehet tartóztatni”; s hogy a kispadon akad majd egy ember, akinek nem lesz más feladata, mint hogy a Trinidad és Tobago–Paraguay mérkőzés alakulását figyelje, mert ha a karibi gárda jól áll, a svéd meg nem, akkor utóbbinak kockáztatnia kell.

Szó szerint érdemes idézni Olof Mellberg azon mondatát, az égvilágon semmi bajuk azzal, hogy a legrosszabb esetben egy honfitársuk okozhatja a vesztüket: „Sven-Göran Eriksson személyében valóban svéd tréner irányítja Angliát, de ha netán kiesünk, az nem Sven hibája lesz, hanem a miénk. Tudom, és a többiek is tudják, Erikssont jelenleg az angol válogatotthoz köti a munkája, azért kapja a fizetését, hogy abból a csapatból hozza ki a legtöbbet, így ha legyőz minket, én gratulálok majd neki elsőként.”

Megnézném: egy szomorú és egy boldog svéd, kéz a kézben…