Második mérkőzését is megnyerte a spanyol válogatott a németországi labdarúgó-világbajnokságon, miután a H-csoport második fordulójában 0-1-es hátrányból fordítva 3-1-re legyőzte Tunézia együttesét. A hispánok egyenlítő gólját a csereként beállt Raúl González szerezte, majd néhány perccel később Fernando Torres volt eredményes, és végül ugyanő adta meg a kegyelemdöfést az észak-afrikaiaknak. Spanyolország ezzel bejutott a nyolcaddöntőbe.
Reuters
Fernando Torrest (balra) ünneplik a csapattársai. A csatár a mostani két találatával átvette a vezetést a góllövőlistán ? A MÉRKŐZÉSRŐL KÉSZÜLT FOTÓGALÉRIÁHOZ KATTITNSON A KÉP FELÜLETÉRE!
Reuters
Fernando Torrest (balra) ünneplik a csapattársai. A csatár a mostani két találatával átvette a vezetést a góllövőlistán ? A MÉRKŐZÉSRŐL KÉSZÜLT FOTÓGALÉRIÁHOZ KATTITNSON A KÉP FELÜLETÉRE!
A spanyolok Ukrajna legyőzés után óriási önbizalommal várhatták a találkozót, s egyből támadólag léptek fel, s az ötödik percben David Villa lövése után már-már gólt kiáltottak a spanyol szurkolók, de mivel a labda csak az oldalhálóba kötött ki, vissza is ülhettek helyükre.
Aztán ülve is maradtak, mert az első tunéziai akció a nyolcadik percben gólt is ért. Dzsaziri birkózott a spanyol védőkkel, majd Mnari elé tálalt, aki másodszorra a léc alá lőtt (elsőre még Iker Casillas bravúrral védett).
Nem estek pánikba a spanyolok, és ha eddig támadtak, akkor ezt követően szinte a kapujukhoz szegezték az észak-afrikaiakat, szinte ki sem tudott jönni a saját térfeléről a tunéziai válogatott. Nagy volt a nyomás és a mezőnyfölény, ám kapura lövésig már jóval ritkábban jutottak a spanyolok.
A félidő közepére pedig el is fáradtak a nagy iramban, s ekkor már a tunéziaiak is kimerészkedtek saját térfelükről. Ettől függetlenül ebben az időszakban a játék küzdő jellege dominált, ami a tíz perc alatt kiosztott három sárgalap is jelzett. Az eső is elkezdett szakadni, ami nem könnyítette meg egyik csapat helyzetét sem.
A labdabirtoklásban is nagyjából kétharmad-egyharmad volt az arány a spanyolok javára, s többször is csak a szerencse segített a tunéziaiakon, de az igazi átütőerő ebben a játékrészben hiányzott az ibériaiakból.
Nem csoda, hogy Luis Aragones mester is elégedetlen volt fiaival, s két játékosát is lecserélte a szünetben, így bejött Spanyolország nagy kedvence, Raúl, valamint az Arsenal középpályása, Fabregas is. A cserék azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A spanyolok inkább csak szenvedtek, sőt Joaquin is hiába lépett pályára újabb negyedóra elteltével. Az afrikai gárda hősiesen és főleg jól védekezett, ettől viszont már-már unalomba fulladt a találkozó.
A 71. percben ébredhettünk fel, amikor két csere ember révén egyenlíteni tudtak a spanyolok: Fabregas lövése után Bumnidzsel kapusról kipattant a labda, amire Raúl csapott le, s lőtt a hálóba. Ettől még maguk a spanyolok is felébredtek – vagy a tunéziaiak törtek meg a bekapott gól miatt -, és öt perc múlva Fernado Torres révén (Fabregas már a második gólpasszát adta) már fordítottak is a spanyolok.
A tunéziaiak még egyszer megpróbálták megtenni azt, ami Szaúd-Arábia ellen egyszer már sikerült: 2-1-es vesztett állásból megint kiegyenlíteni. Azonban a spanyol válogatott nem említhető egy napon a szaúdival, s ez eleve nem ígérkezett könnyűnek.
Kitámadtak az afrikaiak és kontráztak a spanyolok. Fernando Torres egyedül vezethette Bumnidzselre a labdát, de a negyvenéves hálóőr védett. Másodszorra már nem tudott – pedig akkor is beleért a lövésbe -, amikor Fernando Torres 11-esből próbálkozott, miután lerántották őt a 16-oson belül. Ez már a hosszabbításban történt és eldöntötte a meccset.
Így a spanyolok hat ponttal a csoport élén maradtak, míg a hosszú ideig hősiesen védekező tunéziaiaknak maradt egy, de ha a zárófordulóban legyőzik Ukrajnát, akkor ők a továbbjutók.
