Megint a szerbek nyertek

A futószalag nem áll meg, sorozatban az ötödik magyar–szerb-montenegrói finálét szállítja. Pedig hosszú ideig hiányzott ez a párosítás a világversenyek döntőiről – az 1997-es Európa-bajnokság boldogságos aranymérkőzését követően 2004-ben kezdtünk egymáshoz visszaszokni. Olimpia, Világliga, majd tavaly világbajnokság és megint Világliga. Az első fele nagyon tetszett, de az elmúlt nyár keserű ízűre sikerült, leginkább a vb-finálét, a 8–7-es vereséget sirattuk meg. A szomorú 28 percre emlékeztet a szlovén játékvezető, Boris Margeta, de az olasz Massimiliano Caputi neve sem hordoz sok pozitívumot.

Annál inkább a megelőző öt napban mutatott forma. Mert emlékezzünk csak! Montrealban kizsigerelt, fásult, görcsös csapat szállt harcba az aranyért, ellenben a Margitszigeten a víz felett szárnyal szinte kivétel nélkül mindenki, ennél jobban már nem is lehetett volna kilazulni a legfontosabb összecsapásra.
Persze akad más vélemény is, ki lehet találni – szerb.

„Lehet, hogy szárnyalt eddig a magyar csapat, de könnyű csoportból jutott tovább, az igazi megméretés most következik. A hiányzóink ellenére is azt mondom, meg tudjuk verni a hazaiakat” – vélekedik az egyik távol maradó játékos, Petar Trbojevics a lelátón.

Alekszandar Sapics és Dusko Pijetlovics ölbe tett kézzel hallgatja a magyar himnuszt, mindegy, majd kiűzzük belőlük a flegmaságot – gondoljuk. Csalatkozunk. Nem lazulunk, sőt idegességről árulkodnak a mozdulatok. Elvesztett labda, Filip Filipovics ellopja, és egy 19 éves süvölvény minden gátlástalanságával suhintja be. Na, erre lenne szükség magyar oldalon! De nem, nem akarunk megnyugodni. Sorra földeljük el gólszerzés nélkül az emberelőnyöket, nem tudja átbillenteni a csapatot Fodor Rajmund csodálatos találata sem. Biros Péter hálót szaggató lövésénél majd leszakad a lelátó a túláradó boldogságtól, már mi is behúzzuk a strigulát Biros neve mellé. Pár másodperc, és valamennyien kiábrándulunk. Csak oldalháló, azért pedig nem jár „pont”. Marad az 1–2, nem sokáig, mert Dejan Szavics is bejelentkezik. Az első negyedből átvitt fórt Kásás Tamás rutinosan átmenti a ráúszás után a második felvonásra, Kemény Dénes rögtön időt kér: tudja, már most változtatni kell, még mielőtt nagyobb bajba sodródunk.

És megint nemleges a válasz.

Nem. Nem dobjuk be. És ez így megy hosszú ideig, holott míg öt szerbet állítanak ki a bírók, addig egyetlen magyart sem. Az első magyart 12 perc után küldik ki, de hogy ennek sincs foganatja, jól fejezi ki Kemény Dénes széttárt keze. Mit lehet itt tenni, kérem szépen!?

A szerbek kőkeményen védekeznek, legélesebb fegyverünkkel, a lefordulással nem tudunk élni, hiába hajtja előre fiait minden kivédekezett akció után a kapitány. Az sem segít, hogy a félidőre Danilo Ikodinovicsot és Zsivko Gocsicsot végleg cserével kiállítják, sőt az sem, hogy kipontozódik a háromgólos Filipovics és Dejan Szavics. Biros kezéből egyszerűen kiesik a labda, Kiss Gergely egyedül a kapussal szemben nem mer lőni, inkább ejt, Denisz Sefik kitornássza. Madaras Norbert kétszer egymás után nem találja a megoldást fórban.

Rosszul játszunk, nincs nyoma a víz feletti szárnyalásnak, lehúz a mély.

Egy cseréjük van a szerbeknek. Meddig bírják? Meddig bírjuk?

Sapics nagyon bírja, elnyűhetetlen. Két fontos gólt lő a felsőbe előnyben. Mi? Tizenkét fórból egyetlen gólocskát hozunk össze. Hihetetlen. Kásás gólja is az: 59 másodperccel a vége előtt reményt ad, a 8–7–es állás pedig másolja a montreali végeredményt. Szerencsére van idő változtatni rajta. Pláne, hogy elakad a szerb akció.

Megint jöhetünk.

Páros kiállítást fújnak Molnár Tamás és Alekszandar Csirics ellen, Kemény Dénes időt kér. A szerbek látják, a bírók nem érzékelik, és a kapu előtt árválkodó Varga Dániel egyenlít. Sapics a parton, vitatkozik, mindhiába. A bírók két perc után véglegesen megadják. Hogy miképpen mentettük meg a meccset hosszabbításra? Talán senki sem tudja.

De kit érdekel, tombol a lelátó!

A ráadás első három percében Predrag Jokicsot is elvesztik a szerbek – nincs cseréjük! 9–9–nél kezdődik a ráadás második három perce. Szívós elhozza a labdát, így elvész az előző játékrész végén megkapott szerb emberelőny. Ezt is megúsztuk. Pijetlovics viszont nem kímél meg minket (9–10). A végén nekünk pattan a labda, így 18 másodperce marad Kemény Dénesnek, hogy időkérés közben valamit kitaláljon. Egy másodpercnél Szívóst faultolják, és óriási gólt ragaszt a léc alá. De jön Margeta sporttárs, aki úgy látja, öt méteren belülről (tegyük fel, két centivel) célzott a magyar szélső.

Nincs gól, nincs győzelem.

Nincs negyedik Világkupa-elsőség.

Kemény Dénes, a magyarok kapitánya
– Csalódott vagyok. Ha akad nálunk egyértelműen jobb csapat, és legyőz minket, nem szólhatok egy rossz szót sem. Nos, ezúttal a szerbek voltak olyan jók, hogy az emberelőnyöknél bizonytalan magyar válogatottat legyőzzék, megérdemelten tették. Eleinte már a fórok megjátszásánál is kapkodtunk, aztán később hiába építettük fel jól az akciókat, a végén rendre hibáztunk. Sajnálom a szurkolókat és a játékosokat.

Nenad Manojlovics, a szerb-montenegróiak kapitánya
Nagyon jó és legfőképpen izgalmas mérkőzés volt. Természetesen mindenki úgy kezd egy meccset, hogy nyerni akar… De most nem is szeretnék erről beszélni. A legfontosabb, hogy igazán élvezetes játékot nyújtottunk. ---- 3. perc: Sok pontatlanság után a vendégek szereznek vezetést: Biros Pétert szereli Filip Filipovics, majd úszik a labdával egészen a kapuig, ahol szemtől szemben nincs nehéz dolga Szécsi Zoltánnal. 0–1
6. perc: Megtörik a jég! Fodor Rajmund ravaszul pattint, csodálatos, egyben idegnyugtató az akciógól. A túloldalon Filipovics próbál gyorsan újra előnyt szerezni, de lövését Szécsi fogja. 1–1
7. perc: Vezetnek a szerbek... Filipovics ezúttal nem lő, hanem mindenkit meglepve hozza helyzetbe a kapu előtt magasba emelkedő Alekszandar Csiricset, aki nem hibázza el a ziccert. 1–2
8. perc: Gólt kiált a publikum nagyobb része, de nem az… Biros Péter előnyben eleresztett bombája ugyanis az oldalhálóban köt ki. Átellenben viszont ott a gól: Dejan Szavics kíméletlen. Csönd, néma csönd az uszodában. 1–3
15. perc: ...aztán javít. Megforgatja ellenfelét, és klasszisgólt szerez. 2–3
16. perc: Egy perc, telis-tele eseménynyel. A mérkőzés első előnygólját Szerbia-Montenegró szerzi – Filipovics helyez pontosan. Ezt követően felforrósodik a légkör: Danilo Ikodinovics Steinmetz Ádámot üti meg, amiért a bírók őt is végleg kiküldik, sőt büntetőt ítélnek ellene. A pontos végrehajtó Kásás Tamás. De még nincs vége: Filipovics bal keze emberfórban ismét villan – ez már a harmadik találata. 3–5
22. perc: Egy gyors kontra végén Kiss Gergely passzol középre, Varga Dánielt rántják a víz alá. A jogos büntetőt Biros váltja gólra. 4–5
23. perc: Sajnos újra mínusz kettő. Egy emberfórt Sapics zúdít kíméletlenül a kapuba. Aztán újra csak mínusz egy. Egy fór végén Kiss Csaba lő afféle „elnézős” gólt a kapuba. 5–6
27. perc: A világbajnok kap emberelőnyt, és kér időt. Ezután pontos a figura, Sapics kíméletlen. 5–7
28. perc: Elképesztő: a sokadik fórunkból nem érünk el semmit – Biros kap talán rossz passzt, amellyel nem tud mit kezdeni. Fogy az idő…
29. perc: Szívós Márton brusztol ki egy ötöst, amelyet Kiss Gergely vált gólra. De nem tudunk egyenlíteni, mert Sapics ezúttal is gólt szerez az emberelőnyből. 6–8
32. perc: Kásás 59 másodperccel a vége előtt átejti Sefiket. 7–8. Aztán Predrag Jokics 32-vel a vége előtt lő. Pontatlan. Indul a magyar együttes előre. 15-tel a vége előtt a bírók páros kiállítást fújnak (Molnár Tamás és Alekszandar Csirics mehet ki), majd a következő pillanatban azt látni, hogy a tétlenül álló szerbek között Varga Dániel lő közelről a kapuba. A bírók megadják a gólt, a vendégek hevesen tiltakoznak, arra hivatkoznak, hogy Kemény Dénes időt kért. Hosszabbítás. 8–8
33. perc: Nikola Janovics gyorsan gólt szerez – emberfórból. 8–9
34. perc: Kásás Tamás válaszol, szintén előnyből. Hat a hat ellen alig játszanak a vízben a felek. 9–9
37. perc: Fel-le úszkálás után a szerbek kapnak előnyt, rögvest időt is kérnek. Az akció során Dusko Pijetlovics közelről lő a kapuba. 9–10
38. perc: Emberfórban Kiss Gergely lövését fogja Sefik, de a nagy kapkodásban szögletre mentik a mieink a labdát. Kemény Dénes időt kér, 17.5 másodperc van hátra. A bírók fújnak egy utolsó kiállítást, de fogyóban az idő. Szívós egy másodperccel a vége előtt a kapuba lő szabaddobásból, de a játékvezetők nem adják meg a gólt, mert szerintük a magyar öt méteren belülről dobta. Világkupa-győztes Szerbia-Montenegró! ---- A spanyol válogatott elpáholta a bronzmérkőzésen az elődöntőben általunk kifárasztott horvát válogatottat. Rafael Aguilar csapata 6–2-re elhúzott, és már a második negyedben – kipontozódás miatt – elvesztette Oscar Reyt. A horvátok 6–4-re feljöttek, majd Aljosa Kunac két lövésének köszönhetően egyenlítettek a harmadik felvonás első felében. A spanyolok újabb általános attakot indítottak, és sorozatban hatszor mattolták Goran Volarevicet, eközben öt találatig jutott Xavi García. Nem volt kétséges a győztes kiléte, három gól meg is maradt a hatgólos előnyből. A spanyolok megismételték eddigi legjobb Világkupa-szereplésüket: az 1985-ben, 1991-ben és 1999-ben begyűjtött bronz mellé a negyediket is odatették.

A 3. helyért
Spanyolország–Horvátország 13–10 (3–2, 3–2, 5–2, 2–4). G: X. García 5, Molina 3, F. Perrone 3, Mor, X. Valles, ill. Kunac 3, Boskovic 3, Buric 2, Stritof, Djogas