„Mit mondunk a gyerekeknek?”

Az olasz bundabotrány ügyében nyomozó vizsgálóbírók figyelme a hét végén a GEA felé fordult: ez az a játékosügynökség, amelyet Luciano Mogginak, a Juventus leváltott általános igazgatójának a fia, Alessandro irányított. Közben Franz Beckenbauer és Sepp Blatter FIFA-elnök is megszólalt a fejleményekkel kapcsolatban.

Háromszáz játékos, több tucatnyi edző, tizenkét A-ligás klub, három A-ligás klubelnök: elvben ennyi embert irányított, befolyásolt a GEA, az a játékosügynökség, amelynek egyik tulajdonosa és irányítója Alessandro Moggi volt, a Juventus leváltott általános igazgatójának, Lucianónak a fia. A GEA-ról pénteken a nápolyi csendőrség juttatott el jelentést a római ügyészségnek, és ebben szerepelnek az adatok, kiemelve, hogy háromszáz játékos elvben azt jelenti, hogy a cég a Serie A mind a húsz csapatának szinte a teljes keretét el tudta volna látni futballistával.

A GEA továbbá erős hatással volt három klubelnökre: Lillo Fotira, a Reggina tulajdonosára, Aldo Spinellire, a Livorno első emberére és Paolo De Lucára, a Siena elnökére. (Mint ismeretes, mindhárom egyesületben, de különösen a Sienában sok egykori Juve-játékos vagy Juve nevelésű futballista szerepelt.) A GEA 12 profi klubbal ápolt szoros kapcsolatot (a jelentés szó szerint a ,,közvetlen érdekeltség” kifejezést használja): Chievo, Livorno, Reggina, Siena, Messina, Bari, Genoa, Pescara, Ternana, Treviso, Reggiana és Avellino.

Az edzők nevét nem hozták nyilvánosságra, de az a lista valószínűleg nem pontos, ugyanis két tréner, Roberto Mancini, az Inter mestere és Giuseppe Papadopulo, a Palermo szakvezetője máris cáfolta, hogy bármilyen kapcsolatban lett volna a GEA-val.

A szombat másik legfontosabb híre a botránnyal kapcsolatban, hogy – mintegy kéthetes késéssel – "befutottak” a nemzetközi labdarúgóélet első "fentről jövő” kommentárjai. Sepp Blatter, a FIFA elnöke így fogalmazott a tekintélyes La Repubblicának adott interjújában: "Azt hiszem, hogy ez a labdarúgás történetének legnagyobb botránya. Ami Olaszországban történt, azt csak a szörnyűséges, az őrületes jelzővel tudom illetni. Éppen Itáliában, ahol a futball még a vallásnál is fontosabb. Óriási az olasz szövetség felelőssége, és nagyon kíváncsi vagyok rá, milyen ítéletek születnek majd. A legjobban azon döbbentem meg, hogy a játékvezetőket is befolyásolni lehetett egy-egy telefonhívással. Nem csodálkoztam, amikor az olaszok bejelentették, hogy visszavonták Massimo De Santis jelölését a világbajnoki keretbe, ha ez nem történik meg, kénytelenek lettünk volna mi visszavonni az akkreditációját. Azzal ugyanakkor nem értek egyet, hogy leállítsák az olasz bajnokságot. Az a futball halála lenne, arról nem is beszélve, hogy rengeteg ember él belőle. És mit mondunk a gyerekeknek? Ki magyarázza meg nekik, hogy mi ez az egész? Ugyanakkor a FIFA is tanult az esetből: a németországi világbajnokságon azonnal hazaküldjük azokat a játékvezetőket, akik súlyos hibát követnek el. Harcolunk a tiszta játékért, valamint a rasszizmus és a dopping ellen.”

Franz Beckenbauer, a világbajnokság szervezőbizottságának elnöke, aki egykor játékosként és szövetségi kapitányként is nyert vb-címet, a következőt mondta: "Biztos vagyok benne, hogy ez a botrány rossz hatással lesz a válogatott szereplésére. Az olaszokat eddig a torna favoritjai között tartottam számon, mert kiváló szövetségi kapitányuk van, és nagyszerű a keretük. Ugyanakkor ez a mostani káosz árt a csapatnak, a játékosok nem tudják majd kitörölni a fejükből az otthoni eseményeket. Ami magát a botrányt illeti, azt gondoltam, hogy bizonyos dolgok csak Németországban történhetnek meg, de tévedtem. Ez a világ labdarúgásában valaha kirobbant legnagyobb botrány.”