Pécsi férfiak a nők nyomában

A parkolási helyzet már-már a női bajnoki döntőt idézte a Lauber Dezső Sportcsarnok környékén. Ám aki valami fatális véletlen folytán nem értesült arról, hogy a helyi hölgycsapat kedd este óta tizedik bajnoki címének méltó megünneplésével van elfoglalva, az is megbizonyosodhatott arról, hogy nem Rátgéber László tanítványai lesznek a péntek este főszereplői, amikor odaért a bejárathoz. A lépcsőfeljáró mellett ugyanis Vajda Anna és Béres Tímea lezser térdnadrágban terelgette befelé utóbbi fiacskáját.

A kicsi Milán odabent azt tapasztalhatta, hogy az apukája, Sztojan Ivkovics által szervezett pécsi védelem megpróbálja viszszafogni az életükért küzdő debreceniek lendületét. Az első játékrész első felében úgy tűnt, az egyenlítésért hosszú utat megtevő vendégek nem szándékoznak kétpontos kosarat szerezni, hanem csupa olyat, ami eggyel többet ér. A kékek tripláira a fehérek szorgos duplákkal feleltek, a nézők leginkább Orosz „Benő” igazi „oroszbenős”, egykezes zsákolásai után ugrottak talpra a helyükről. Mindenesetre a Debrecen ritmusát felvéve a hazaiak jöttek ki jobban a pontháborúból. Védekezés szinte semmi, viszont a pécsiek sokkal jobb százalékkal dobtak. Olyannyira elkapták a fonalat Völgyi Péter játékosai, hogy Grebenár Péter büntetői után tíz fölé kúszott az előnyük. Rajko Toroman gyors egymásutánban kénytelen volt kikérni második idejét is, mert a második negyed elején elúszni látszott a Vadkakasok hajója. Ugye, ha ez a hajó elúszik, oda az elődöntő is.

Grebenár mindenesetre egy rá nem jellemző, ám kintről mégis magától értetődőnek tűnő triplával jelezte, hidegen hagyja a vendégek időkérése. Aztán Martynas Andriukaitis könyökölt oda Ivkovicsnak, és a pécsi álláshalmozó – center és szakmai igazgató egyben – büntetői, majd Lakatos Péter hármasa után tizenhattal több pont állt a PVSK neve mellett. Hogy nem dőlt el már a félidőre a találkozó, az a feljavuló Fodor Márton és elsősorban Andriukaitis érdeme. Huszonkét egységet helyezett el a litván a baranyai gyűrűben. S hogy miért nem állt még jobban a Debrecen? Wayne Powell mindössze egy gólpassznál járt, Terry Williams pedig tizenegy mezőnykísérletéből pusztán kétszer talált be.

A szünet után késve visszatérő nézők nem hittek a szemüknek: Tóth Gábor, Sejo Bukva, Williams és Fodor kosaraira nem érkezett válasz – vezetett a Debrecen. A pihenő alatt vélhetően az edzők rávilágítottak arra, nemcsak elöl, hátul is elkél a figyelem. Öldöklő küzdelem kezdődött, fej fej mellett haladtak a vetélytársak. Igazi playoffhangulatban, döntetlenről kezdődött a negyedik negyed. Powell vetett be egy lábkulcsot Ivkoviccsal szemben, Szabó bíró nem ponttal, hanem sportszerűtlen hibával jutalmazta. Ezt követően volt itt minden, ami elvárható egy negyeddöntőtől. Triplák, „sapkák”, lépéshibák, büntetők. De leginkább harc és küzdelem kifulladásig.

A pécsiek bírták jobban. A lányok után a fiúknak tapsolt felállva a nagyérdemű.

Mestermérleg
Völgyi Péter, a Pécs edzője: Sporttörténeti pillanat a klub életében, a PVSK férficsapata sohasem jutott még be a legjobb négy közé – és nem is ez az utolsó lépcsőfok…

Rajko Toroman, a Debrecen edzője:A végén a játékvezetők belenyúltak a mérkőzésbe, ám ezzel együtt gratulálok a Pécsnek. Kiváló első félidőt produkált az ellenfél, és már nem tudtunk fordítani.

NS-bennfentes: Ivkovics, a vezér
Nincs még egy ilyen játékos a magyar mezőnyben, mint Sztojan Ivkovics, aki negyvenévesen ilyen rövid idő alatt lejátszott negyedik meccsén huszonöt pontot szerez, és tizenegy lepattanót szed. Igazi vezéregyéniség a pályán és a pályán kívül is, aki képes arra, hogy kihozza a fiatalokból a legtöbbet. Grebenár, Dénes és Lakatos felnőtt Ivkovics mellé, a debrecenieken látszott, hogy ma nagyon akartak, ám sokszor bebizonyosodott: ha egyszer valamit ellazsálsz, amikor igazán hajtasz, nem sikerül bepótolni.
Rátgéber László, a MiZo Pécs edzője