Kelley és Szolnok hősei

Szolnokon – legyen bármilyen a játékoskeret – évről évre reménykednek abban, hogy most összejön a második bajnoki cím.

Igaz, ez a szezon közel sem úgy alakult, ahogy a piros-fekete hívek megálmodták. Elképesztő sérüléshullám tizedelte Pór Péter együttesét, a legfrissebb áldozatok Hartvich Tamás és Terrence Dabis.

A kezdés előtti hangulat már-már felidézte a már sokszor emlegetett időket, ám ezúttal hamar halkabb lett a hazai kórus hiszen Rod Grizzard triplájával valamint Czigler László kétpontosával meglépett az Atom. A pillanatnyi sokk után elementáris erővel zúgott fel a „Mindent bele!” biztatás, de úgy tűnt, ezen a napon ez sem segít a hazaiakon. Hosszan és ötlettelenül szövögette támadásait a Szolnok, s bár a bajnokcsapat sem sziporkázott, mégis kilencpontos előnnyel zárta az első negyedet. Sőt a folytatásban tovább nőtt a különbség, s amikor Horváth Zoltán büntetője után 28–18-ra vezetett a Paks, bizony sokan azt hitték, eldőlt a csata.

Pedig még csak ekkor kezdődött. Igaz, a szolnokiak gondjait tovább szaporította, hogy a védekezés alapembere, a csapatkapitány Cziczás László neve mellett nagyon gyűltek a személyi hibák, ám a helyére beszálló Puskás Artúr bátor játékával át tudta lendíteni csapatát a holtponton. No meg Thomas Kelley is elkapta a fonalat, érezte, hogy ezúttal neki kell a hátára venni a csapatot. Az amerikai játékos triplája adta meg a jelet a nagyszünet előtti Olaj-rohamra, és a 7–0-s rohanás eredményeként belátható távolságon belülre kerültek a felek.

Hiába kapaszkodott a Szolnok, a paksiak a folytatásban vissza tudták verni a felzárkózási kisérleteket, s mivel Chris Monroe főszereplésével egy 8–0-s szériát hoztak össze, újra megnyugtatónak tűnt a vendégelőny. Kelley azonban válaszolt honfitársa parádéjára, így a záró periódus előtt újra csak két egységnyi volt az Atom előnye. Az addig is szenzációsan védekező szolnokiak az utolsó tíz percben még fegyelmezettebben játszottak, ennek eredménye, hogy a Paks kilenc perc alatt mindössze hét pontot tudott összehozni. Az Olaj is csak tizenháromig jutott, de ez elég volt ahhoz, hogy négypontos előnyről kezdje a hajrá büntetőpárbaját. A vendégek faultoltak, a hazaiak rendre betaláltak, így megszületett a bombameglepetés: az alapszakasz nyolcadik helyén járó Szolnok legyőzte az első Paksot.
A közönség pedig több mint húsz percen át ünnepelte Kelleyt és a többi hőst, s még az a rigmus is fölhangzott: „Bajnokcsapat…”.

Hiába, Szolnokon komolyan veszik az álmokat.

Mestermérleg
Pór Péter, a Szolnok edzője: - Gladiátoraink ismét szenzációsan játszottak az arénában. A második félidőbeli jó védekezésünknek köszönhetjük, hogy meg tudtuk fordítani a mérkőzést.
Zsoldos András, az Atomerőmű edzője: - A kosárlabdáról kellene beszélni, de nem tudok mit mondani, mert nem arról szólt a játék.