A szeretet jegyében

A közelmúltban történt, egészen pontosan 2005. november 11-én, hogy 18 ezer szurkoló döntött úgy: ott a helye az Üllői úti stadionban a Magyarország–Olaszország U21-es válogatott mérkőzésen. A hatalmas érdeklődésnek két oka volt: egyrészt a drukkerek értékelték azt a teljesítményt, amelyet a fiatalok az Európa-bajnoki selejtezősorozat mérkőzésein mutattak – ne feledjük, a Róth Antal irányította együttes megcáfolta a papírformát, és Máltát, Izlandot, Bulgáriát és Svédországot megelőzve, Horvátország mögött második lett a csoportjában –, másrészt a szurkolók bíztak benne, hogy a csapat a rájátszás során az Eb-címvédő ellen is képes lesz a bravúrra. A találkozó aztán 1–1-es döntetlennel zárult, majd a négy napra rá rendezett visszavágón hatalmas csatában 1–0-ra győzött Olaszország. A futballbarátok mégis úgy érezték, ezt a gárdát igenis lehet szeretni.

Január 27-én, a svájci Montreux-ben aztán kiderült, hogy a magyar U21-es válogatottnak Oroszország és Finnország lesz a riválisa a következő Európa-bajnoki selejtezőben. Igen, csak két csapat jutott ezúttal ellenfélül, mégpedig a megváltozott lebonyolítási rend miatt. Merthogy 2007-től kétévente játszanak a fiatalok az Európa-bajnoki címért, csakhogy – az idén is megrendezik a kontinensbajnokságot – a megszokott rendszerű lebonyolításra nincs elegendő idő. A szervezők a sorsolás előtt erősorrend alapján három kalapba rangsorolták a válogatottakat, és azokból sorsolták ki a 14, háromcsapatos csoportot. Magyarország a második kalapba került, majd végül a nálánál előkelőbben rangsorolt Oroszország, illetve a szakemberek által gyengébbnek vélt Finnország lett a riválisa. A menetrend is elkészült: augusztus 16-án a magyar válogatott hazai pályán fogadja a finneket, szeptember 2-án az oroszok látogatnak el Finnországba, végül a sorozatot szeptember 6-án az Oroszország–Magyarország találkozó zárja.

Mint írtuk, az UEFA erősorrend alapján rangsorolta a válogatottakat, és így az Eb-selejtező sorozatban mutatott futballnak is köszönhető, hogy a legutóbbi ranglistán Magyarország a 18. pozíciót foglalta el. (Azt csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a táblázatot Portugália vezeti, amelynek a csapatát tavaly a magyar válogatott felkészülési mérkőzésen idegenben legyőzte, és hogy Olaszország, amely meggátolta Róth Antal együttesét az Európa-bajnoki fináléba kerülésben, a harmadik.) Ha a magyar U21-es gárda elsőként végez a 6. selejtezőcsoportban, akkor október 7-én és 11-én is pályára kell lépnie egy másik csoportgyőztes ellen – a párharcok hét győztese kvalifikálja magát a hollandiai Eb-döntőre.

És hogy milyen összetételű keretre vár a feladat, a papírforma ismételt felborítása?
November 15-én, Fermóban Olaszország ellen Róth Antal a következő kezdő tizenegyet küldte pályára: Fülöp Márton – Regedei Csaba, Vanczák Vilmos, Juhász Roland, Takács Zoltán – Czvitkovics Péter, Vadócz Krisztián, Sándor György, Huszti Szabolcs – Feczesin Róbert, Priskin Tamás.
Nos, ebből a csapatból heten – Fülöp Márton, Regedei Csaba, Vanczák Vilmos, Juhász Roland, Takács Zoltán, Czvitkovics Péter és Huszti Szabolcs – kiöregedtek, a helyzet mégsem aggasztó. Egyfelől azért nem, mert közülük három játékost, Vanczák Vilmost, Juhász Rolandot és Huszti Szabolcsot a selejtezősorozat alatt tulajdonképpen végig a Lothar Matthäus vezette nemzeti gárdában vették számításba, másfelől – a teljesség igénye nélkül – olyan labdarúgók várnak játéklehetőségre, mint a kapus Kovács Zoltán és Kemenes Szabolcs, a védő Balogh Béla, Máté Péter és Vermes Krisztián, a középpályás Bori Gábor, Tőzsér Dániel és Lattenstein Norbert vagy az egyaránt támadó Jovánczai Zoltán és Tisza Tibor.

Az esély tehát megvan arra, hogy a közeljövőben ismét 18 ezer szurkoló érezze azt: van egy csapat, amely rászolgált a szeretetre…

---- R ----