Most nem a buszról esnek be

Az ajándék már megvolt. A fehérvári hokisok az Olimpija Ljubljana kiejtésével köszöntötték a kedden 54. születésnapját ünneplő szakosztály-igazgatójukat, idősebb Ocskay Gábort (a csapat egyik klasszisa, Gábor fia természetesen külön meglepetéssel is kedveskedett).

„A fiúk ilyenkor mindig megajándékoznak valamilyen jó eredménnyel, ezúttal is így tettek. Nem lehetek elég hálás nekik” – mondta az ünnepelt, akinek nem sok ideje volt megpihenni, hiszen a nyakába szakadt az újabb feladat: a fináléval kapcsolatos szervezés. Persze sokan cserélnének vele.
„Sok a munka, az elintéznivaló, de cseppet sem bánom, sőt” – fejezte ki érzéseit az ünnepelt, akinél már csak a játékosoknak lesz több feladatuk Jesenicében, a szlovén iparvárosban. A legtöbb várhatóan Budai Krisztiánnak, aki betegségéből felgyógyulva (nem mellékesen az ifjú titán, Hetényi Zoltán elsőrangúan helyettesítette őt a DAC elleni negyeddöntőben) kellett szembenéznie az Olimpija ászainak lövéseivel. Nem volt kevés belőlük.
„Nem unatkoztam, az biztos – mondta a válogatott kapus. – A legfontosabb, hogy igazi csapatként álltunk fel a jégre, ennek is köszönhettük a továbbjutást. Nem mondok újat azzal, hogy a bravúrhoz ezúttal is erre lesz szükség.”

A legújabb bírói felfogás, a pályák környékén csak zéró toleranciaként elhíresült stílus (amelyet a legfrissebb információk szerint még a torinói olimpiát megelőzően finomítanak, hiszen egyértelműen látszik, senkinek sem tetszik, hogy sűrű kiállítósdi miatt öt az öt ellen alig játszanak a csapatok) még több terhet ró az utolsó emberekre – így Budaira is. Természetesen nem tetszik neki sem: „A sok kiállítás miatt a meccs elveszti a ritmusát. Mi, kapusok ebből azt érzékeljük, hogy még több lövés jön felénk, még nagyobb a felelősségünk. Nem tudom, Jesenicében miképpen bíráskodnak majd – persze bárhogy is legyen, az egyik meccset meg kell nyernünk!”

Ennek érdekében változtatott a koreográfián a Volán, Pat Cortina vezetőedző kérésére nem a meccs napján, hanem korábban kelt útra. Kedden már buszra szállt a társaság, amely Jesenice helyett a közeli, festői Bledben lakik két napig. A pluszköltségeket Csabai Gábor szakosztályelnök (ő minden hazai meccsre vált jegyet!) saját pénzéből, továbbá Nemes Attila elnökségi tag fizeti. „Köszönjük szépen!”– mondták a nemes, nem mindennapi gesztusra a fehérváriak.
„Ljubljanában a második mecscset tudtuk megnyerni, amikor előtte volt időnk kicsit lazítani. Ezúttal mindkét parti előtt pihenhetünk egy keveset, nagyon bízom benne, hogy meglesz a gyümölcse”– tette hozzá reménykedve Budai, akinek szavaihoz csatlakozott Énekes Lajos, Cortina segítője is: „Optimális feltételek, jó csapat, kiváló hangulat, ebből lehet és kell is erőt meríteni.”

Mindössze az nehezíti a helyzetet, hogy a három sérült nem jött rendbe: a bevizesedett térdével küszködő Rastislav Ondrejcik, a vállával bajlódó Fodor Szabolcs és a derékbántalmakkal pihenő Vaszjunyin Artyom sem léphet jégre.
Az Acroni decemberben Csehországba, a HC Pardubicéhez távozó klasszisát, Tomaz Razingart siratja. Nem vitás, nélküle, valamint néhány társa eligazolása (nem kis veszteség Marcel Rodman Grazba szerződése sem) és sérülése (Mlinarec, Terlikar) miatt jóval sebezhetőbb az alapszakaszban ellenállhatatlanul menetelő csapat. A Slavija nyerni is tudott az elődöntőben Jesenicében, azaz nem reménytelen az Alba helyzete. Persze miért is lenne az?