Tiszta a lap, de ötödik a kalap

A nézők érdeke tehát védelmet élvez – mint ahogyan ebből következően a nagycsapatoké is. A kvalifikációs rendszer megváltozása következtében ugyan néhány európai futballnagyhatalom is egy-egy kalappal lejjebb találta magát, mint megszokta, ám a csoportok számának csökkenése egyúttal a nagyok koncentrációját is jelenti, másképp: a kicsiknek, például a magyar válogatottnak, a korábbiaknál is nehezebb lesz a döntőbe jutniuk. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy két „kicsi” már eleve ott van a mezőnyben a rendező jogán – tán ennyi a kívánatos kvóta…)

De nem szólhatunk egy szót sem, hiszen a labdarúgás vezető gazdasági ágazattá nőtte ki magát, ráadásul a cél az, hogy az EURO 2008 megdöntse a 2004-es portugáliai Eb-n regisztrált új rekordokat (összesen 7.9 milliárd tévénéző, mérkőzésenként 150 millió – élőben!). Már azok is 157 százalékos emelkedést jeleztek a 2000-es eseményhez képest…

A sorsolás előestéjén, csütörtökön leleplezett új trófea is az esemény növekvő jelentőségét van hivatva szimbolizálni. „Az Európa-bajnokság az egyik legfontosabb eseménnyé vált a világ labdarúgásában, ehhez képest az eredeti Henri Delaunay-trófea, bár szép, bizony kicsi és semmitmondó volt. Elnökünk, Lennart Johansson úgy vélte, ideje változtatni” – adott némi háttérmagyarázatot William Gaillard, az UEFA kommunikációs igazgatója.

„Nagyszerű Európa-bajnokság lesz. Két fejlett közép-európai ország a házigazda, jól megközelíthetőek és pompásan alkalmasak arra, hogy a nézők a labdarúgás mellett más lehetőségeket is találjanak a szórakozásra” – tette hozzá a korábban idézett Olsson úr. 2000 után másodszor lesz két ország a vendéglátó, és mint a svéd diplomata hangsúlyozta, Svájcban a német, az olasz és a francia kultúra elemei ötvöződnek, azaz a következő kontinensviadal minden korábbinál színesebb – és sikeresebb – lesz.

Nincs más hátra, holnap dél- tájban figyeljünk Svájcra, s nézzük, amint az osztrák és a svájci labdarúgás közelmúltjának egy-egy nagy egyénisége, Andreas Herzog és Stéphane Chapuisat nekilát a sorsolásnak. A történelmi hűség kedvéért jelezzük: a kis futballnemzetek egyike az átlagosnál is jobban izgul majd – Kazahsztán először vesz részt Eb-sorozatban.

MAGYARORSZÁG AZ EB-SELEJTEZŐKÖN
---- Az 1972-es elôdöntôbeli mérkôzést nem is számítva, a legtöbbször – négy kiírásban, azaz nyolc találkozón – a szovjet válogatottal vívott Eb-selejtezôt a magyar nemzeti tizenegy. Az eddigi 12 kiírás selejtezôin öszszesen 27 ország legjobbjai voltak az ellenfelek: alábbi listánkban azokat tüntettük fel, amelyekkel egynél több alkalommal kerültünk össze.

A mostani sorsolás két legerôsebb kalapjából eddig a cseh, a horvát, a spanyol és az egységes német válogatottal nem (de még a nyugatnémettel sem) találkoztunk Eb-selejtezôn.A leggyakoribb ellenfelek ---- A felnôttválogatottak sorsolásának napján a 2007-es Eb-re pályázó U21-es együtteseket is csoportokba osztja az UEFA. A magyar együttest a 18. helyen emelte ki az európai szövetség, azaz a csoportba kerülésért nem kell selejtezôt játszania. A folytatás is új rendszerû: a 42 válogatottat 14 hármas csoportba sorolják, a második kalapból induló magyarok az elsô mérkôzésükön a harmadik kalapból jövô ellenfelet fogadnak.

Ezt követôen a leggyengébb besorolású látja vendégül a legjobbat, végül a mieink látogatnak az elsô kiemelthez. Tehát minden együttes két mérkôzést játszik, és a csoportelsô jut tovább. A 14 elsô helyezett két meccsen dönt majd arról, melyik hét jut el a hollandiai nyolcas döntôbe a házigazda mellé.