Egyik kutya, másik Eb

„Amíg nem verik fejbe a miniszterelnök urat, addig nem zavarom a munkájukat” – csalt mosolyt a csütörtökön átadott Eb-iroda fűtetlen folyosóján fagyoskodó újságírók arcára a tekintélyt parancsoló külsővel megáldott, telefonzsinórral a jobb füle mögött mászkáló biztonsági főnök. Aztán – az elhúzódó kormányülés miatt némi késéssel – megérkezett a horvát, illetve a magyar kabinet első embere, Ivo Sanader és Gyurcsány Ferenc, de azon kívül, hogy utóbbi véletlenül nekiment kollégájának, más atrocitás nem történt az Angol utca 65–69. szám alatti épületben.

A prominensek balra, a médiában dolgozók jobbra, ám a távolság manapság nem okoz gondot: két nagy kivetítőn lehetett nyomon követni, mi történik prominenséknél. Az mindjárt nyilvánvalóvá vált, hogy nagy nevekben nincs hiány: a honi labdarúgást az utolsó magyar császár, idősebb Albert Flórián és az ezüstcipős Nyilasi Tibor képviselte, a horvátot a világbajnoki bronzérmes Aljosa Asanovic. Ami a két nemzet labdarúgó-szövetségét illeti, „onnan” Vlatko Markovic elnök, „innen” Kisteleki István ad hoc bizottsági vezető jelent meg. A fotósok kattintgattak is bőszen, és lelkesedésük csak fokozódott, amikor kiderült, hogy – az előre megbeszéltek ellenére – egy-két perc után nem kell elhagyniuk a termet, tudniillik Gyurcsány Ferenc közölte: „Tőlem maradhatnak.” A miniszterelnök ezután megjegyezte, hogy „…Tomikám, kezdjünk bele”, mire Gyárfás Tamás belekezdett.

Az Eb magyar pályázati bizottságának vezetője nem húzta az időt, összefoglalt mindent három percben, majd átadta a szót Ivo Sanadernek, aki elárulta, azért lenne fontos, hogy decemberben Magyarország és Horvátország győzelmét hirdesse ki a 2012-es kontinensviadal helyszínéről döntő Európai Labdarúgó-szövetség, mert akkor egyik nemzetnek sem kell részt vennie a selejtezősorozatban… „Elég, ha csak a döntőben találkozunk” – viccelődött a horvátok miniszterelnöke, mire Gyurcsány Ferenc azzal kontrázott, hogy rendben, de akkor 2–1-re mi nyerünk. „Szépen fénylik az ezüst, Ivo” – látta már a vetélytársat a képzeletbeli dobogó második fokán a kormányfő. Ebben a hangulatban a rekontra sem maradhatott el: „A kettő egy részemről rendben. A nyolcvanadik percig… A hátralevő játékidőben viszont három kettőre fordítunk!” – tett pontot az esélylatolgatás végére Ivo Sanader.

Mintha már le is fújták volna a hat év múlva esedékes torna fináléját, a két miniszterelnök mezt cserélt: a horvát politikus kapott egy Sanader feliratú magyar dresszt, míg a magyar egy Gyurscány névvel ellátott horvátot. Gyurcsány Ferenc becsületére váljon, nem szólt, hogy Gyurcsánynak hívják és írják, nem pedig Gyurscánynak…

A két miniszterelnök nem ment haza üres kézzel: a pályázat kabalafigurájából fakadóan kaptak egy-egy puli kutyát; mint megtudtuk, Gyurcsányé az Ebé, Sanaderé az Epi névre hallgat. A végén sikerült kinyomozni azt is, hogy mindketten hazaviszik az ebet – kész szerencse, jutott eszünkbe ekkor, hogy nem elefánt szerepel a logón.