Szafintól most nem kell félni

Ritkán írhatjuk le, hogy a hölgyek csatározása vélhetően kiélezettebb lesz, mint a férfiaké, az idei Australian Openre mindenesetre érvényes a megállapítás: nem indul a címvédő (Marat Szafin), a négyszeres bajnok (Andre Agassi), valamint a világranglista második helyezettje (Rafael Nadal) sem, és mivel mind a hárman sérülés miatt maradnak távol, ismét, immár sokadszorra felvetődik a kérdés: miért kell agyonhajszolni a versenyzőket, mintegy "belekergetve" őket a különböző sérülésekbe?

Fennáll a veszélye annak, hogy a nézők egy része ki sem megy a meccsekre (ki kíváncsi a töltelékteniszezőkre?), nem is beszélve a szponzorokról, amelyeknek szintén nem az az érdekük, hogy a sportág legjobbjai nélkül teljen el a Grand Slam-tornák két hete. Az Australian Open különben is támadható felület, jó néhány klasszis évek óta arra panaszkodik, hogy az amúgy is szűk pihenő után szinte azonnal, január közepén megkövetelik tőlük a csúcsformát, ráadásul olyan időjárási viszonyok közepette, ami sok esetben tényleg nem embernek való.

Még szerencse, hogy a világ teniszének van olyan állócsillaga, akit bármikor, bárhol érdemes megtekinteni: Roger Federer.

Ismerve az előzményeket, a sorozatos visszalépéseket, első ránézésre már-már elképzelhetetlen, hogy január 29-én ne a svájci világelső emelje magasba a bajnoknak járó trófeát. Jóllehet a német Tommy Haas elkapta őt a melbourne-i meghívásos versenyen, tét híján nyilván Federer sem tette úgy oda magát, mint akár a Grand Slamek első fordulójában – amikor meg van tét, nem igazán lehet felvenni vele a versenyt. Dohában szettveszteség nélkül védte meg bajnoki címét (éppenséggel Haast is legyőzve…), és bár a bokáján továbbra is ott virít a kötés (nem túl előjel), erőtől duzzadva készül besöpörni második ausztrál és hetedik Grand Slam-tornagyőzelmét.

"Fontos, hogy az idény elején jól érezze magát az ember, mind a pályán, mind azon kívül. Nekem évek óta megadatik ez az érzés, úgyhogy nagyon várom már a melbourne-i mérkőzéseket" – mondta Federer.

Noha a füves pálya az igazi felségterülete, kemény borításon is sikert sikerre halmoz, igaz, a novemberi Mesterek Kupáján 2:0-s szettelőnyből kikapott egykori mumusától, David Nalbandiantól. Ez alapján tehát az argentin teniszezőt jelölhetnénk meg Federer legnagyobb ellenfeleként, csakhogy a sorsolásból adódóan ők leghamarabb a fináléban találkozhatnak, márpedig nehéz elképzelni, hogy az egyébként vírusos gyomorfertőzéssel bajlódó Nalbandian egyáltalán eljut odáig, elvégre még elődöntős sem volt Melbourne-ben.

S hogy akkor ki marad potenciális riválisnak? A hosszú hetek óta az Openre készülő Andy Roddick? Vagy éppen a tavalyi döntős Lleyton Hewitt? Nem hinnénk, már csak azért sem, mert Roddickot 11-ből tízszer, Hewittot meg sorozatban kilencszer verte meg Federer.
Talán egyetlen veszélyforrás maradt: a hőség.

---- A ---- N