Még vár a hangolással

A nagyváltósúlyú magyar öklöző sorozatban másodszor kerül kiemelt helyre klubja rendezvényén, viszont először vívhatja szűkebb hazájában az utolsó ütközetet.– Ettől még nincs bennem különösebb drukk – mondta Kovács Attila. – Igazából nem is tudtam eddig róla, csak arról értesültem, hogy Nagy János a betegsége miatt nem bokszolhat.– De, gondolom, nem bánkódik a lehetőség miatt…
– Á, dehogy! Csak egyelőre még nemigen foglalkoztat. Csupán az adott napon hangolódom rá a mérkőzésemre, a mérlegelés amolyan étvágygerjesztő, a fontos úgyis a szombati csata lesz. Addig nem is igen szeretek foglalkozni vele.

– És De Barrosszal?
– Róla azért már beszélgettem az edzőmmel, Lévai Istvánnal. Sajnos, videofelvételt nem láttunk róla, csak annyit tudunk, hogy normál alapállású, ugyanolyan magas és hasonló adottságú, mint én.

– Az előző ellenfeléhez, Mamadou Thiamhoz képest azért kisebb falatnak tűnik.
– Ezt nem merném kijelenteni, és nem is úgy készülök. Az erőbedobás, az elszántság ugyanolyan lesz, mint az előző találkozómon volt. De nem is igazán szeretem kategorizálni a riválisaimat. A brazil nem áll olyan jól a világranglistán, de a mérlege elfogadható, szerintem a tudásával sem lehet baj, ám ettől én még győzni megyek a ringbe.

– A Thiam elleni előadása kötelezi is. Az a mérkőzés sokat változtatott a megítélésén, mind itthon, mind pedig külföldön.
– Mindenkinek szuverén joga, hogyan ítél meg, ezzel nem szoktam törődni. Annyi azért biztos, hogy mostanában kicsit komolyabban vesznek, jobban megismernek és többen szeretnek.