Minek repkednek, jobb, ha pihennek

Lothar Matthäus lapunk keddi számában megjelent interjúja kapcsán a DVSC szakvezetője, Supka Attila kért szót, tisztázandó néhány részletet.
– Jól meggondolta?
– Tudom, mit akarok mondani és miért – felelt Supka Attila.
– Akkor hát…
– Szeretném leszögezni: egy futballista számára nincs megtisztelőbb felkérés, mint az országot képviselni. Respektáltuk Lothar Matthäus kívánságait, rendelkezésére bocsátottuk a játékosokat, akkor is, ha figyelmen kívül hagyta a kéréseinket.
– Valóban kizsigerelt állapotban volna a vitát kiváltó négy labdarúgó?
– A kapitány azt mondja, Németországban harminckét találkozó jut a futballistákra – jó egy hónapos pihenőt követően –, s nem panaszkodnak, nálunk pedig húsz fellépés miatt áll a bál. Abban talán megegyezhetünk: az európai elitcsapatok legjobbjai szezononként hatvan-hetven alkalommal lépnek pályára. Számoljunk. Ebben a félévben volt – illetve lesz – tizenöt bajnokink, hat nemzetközi, két Magyar Kupa-, valamint két Szuperkupa-meccsünk, és az érintett játékosok esetében még néhány válogatott találkozót is ideszámolhatunk. Lehet fintorogni, hogy ilyen vagy olyan a bajnokságunk, de akkor ne feledkezzünk meg a honi "adottságokról" sem, arról, milyen körülmények közepette cseperedik fel egy-egy labdarúgó. A regenerálódásra minden sportolónak szüksége van, és senki se gondolja, hogy ez hassüttetésben merül ki. Nekem mint klubedzőnek az a legfontosabb, hogy a játékosaimat a lehető legpihentebb állapotban lássam viszont január elején. Mert a munka már ekkor elkezdődik. És ami ennek a túrának a szakmai oldalát illeti…

– Nem az ön kompetenciája.
– Azért véleményem lehet róla – amellyel más is egyetérthet. A szombati, vasárnapi bajnoki után hétfőn repülőre ül a csapat, tizenöt-tizenhat órán át utazik a világ másik oldalára, majd szerdán este Phoenixben pályára lép Mexikó ellen. Budapest és Phoenix között nyolcórányi az időeltolódás, azaz magyar idő szerint csütörtök hajnali négy órakor kezdődik a mérkőzés, szóval némi akklimatizáció – ami ideális esetben minimum öt-hat nap – javallott, de erre nincs keret. A magyar válogatott így játszik majd egy mérkőzést a papírforma szerint a világelitbe tartozó rivális ellen, ám meggyőződésem: messzemenő következtetéseket aligha lehet majd levonni e fellépés után. Egyébként: lesz még rá alkalom, hogy ez a keret így, ebben az összetételben valaha is összeáll? A kapitány alapvetően a légiósokra épít. Megemlíti, hogy új játékosokat szeretne kipróbálni, megismerni. Ez ideig nyolcvanan kaptak tőle lehetőséget.

– Ha fenntartásaik voltak – vannak –, miért engedték volna útjára a Nikolov Balázs, Csernyánszki Norbert, Bernáth Csaba és Ferenczi István alkotta csoportot?
– Mert nem voltak akkora terhelésnek kitéve, mint Halmosi Péterék.
– Nem lett volna egyszerűbb kompromisszumot kötni?
– Megpróbálkoztunk vele, mint utóbb kiderült, sikertelenül. Mondtuk a kapitánynak – sőt ügyvezetőnk, Szilágyi Sándor Bozóky Imre MLSZ-elnökkel is egyeztetett az ügyben –, hogy szerintünk Máté Péteréknek hosszabb pihenőre lenne szükségük.
– Megérte "borítani"?
– Nincs szó borításról, de hétfőn a kapitány által megszólíttattunk. Hétfő este Lothar Matthäus felhívott: érti az érveimet, s akceptálja a kérésünket. Nem világos, ha valóban így gondolja, néhány órával korábban miért nyilatkozott mégis másként?
– Mi lett volna, ha a szövetség részéről tovább ütik a vasat?
– A véleményünk akkor sem változott volna. Annyit még megjegyzek: nem dolgozunk sem a szövetség, sem a kapitány ellen, a tavasszal a rendelkezésére állnak a DVSC futballistái.


Lothar Matthäus szövetségi kapitány kijelölte a Mexikó és Haiti elleni, az Egyesüt Államokban rendezendő válogatott mérkőzésre meghívott játékoskeretét, ám csak a hét végén dönt arról, melyik 21 labdarúgó utazik a túrára.

Balogh János (FC Sopron), Rabóczki Balázs (FC Köbenhavn), Vlaszák Géza (Újpest) – kapusok. Vermes Krisztián (Újpest), Zsók József (Győri ETO ), Stark Péter (Győri ETO), Böjte Attila (Újpest), Vanczák Vilmos (Újpest), Vaskó Tamás (Újpest), Balog Zoltán (Ferencváros), Koller Ákos (FC Fehérvár), Pollák Zoltán (MTK Budapest), Kuttor Attila (FC Fehérvár), Takács Zoltán (Bp. Honvéd), Regedei Csaba (Győri ETO) – hátvédek. Kapcsos Vince (REAC), Rósa Dénes (Ferencváros), Sándor György (Újpest), Farkas Balázs (FC Fehérvár), Tőzsér Dániel (Ferencváros), Simek Péter (FC Fehérvár), Bori Gábor (MTK Budapest), Majoros Árpád (Vasas) – középpályások. Rajczi Péter (Újpest), Priskin Tamás (Győri ETO), Ferenczi István (DVSC-AVE), Feczesin Róbert (Újpest ), Sitku Illés (FC Fehérvár), Márkus Tibor (Csőszer FC Tatabánya) – támadók.


Korábbi válogatott labdarúgókat kérdeztünk arról, mit szólnak a debreceniek lépéséhez, hogy a klub labdarúgói nem vehetnek részt a nemzeti csapat amerikai túráján. A volt világválogatott, Détári Lajos megkérdőjelezi a mostani túra fontosságát, a korábbi nagyszerű csatár, Bene Ferenc viszont úgy véli: a címeres meznél nincs fontosabb.

Détári Lajos, korábbi világválogatott labdarúgó:
"Szerintem nem volt sok értelme lekötni ezt az amerikai túrát úgy, hogy még azt sem tudni, hogy januártól ki lesz a kapitány. Annak idején velem ilyesmi nem fordulhatott volna elő, mert kivételezett helyzetben voltam, ugyanis én döntöttem el, hogy hazautazom-e a válogatotthoz vagy sem. Persze, ha tudtam, mindig mentem."

Mészöly Kálmán, 61-szeres válogatott labdarúgó, korábbi szövetségi kapitány:
"Egy játékosnak ma azt kell csinálnia, amit a klubja mond. Nem tudom, ennek a két válogatott mérkőzésnek mi értelme, hoz-e valamit a szövetségnek, vagy a kluboknak. Én mindenesetre megértem a debrecenieket, hiszen a nemzetközi kupaszereplésük miatt korán kezdték a felkészülést, és szeretnék elérni, hogy a labdarúgóik legalább decemberben pihenhessenek. Azok véleményét is elfogadom, akik inkább arra szavaznának, hogy ne mehessenek a játékosaik, talán jobban kellett volna egyeztetni a klubokkal, és akkor most nincs ez a veszekedés…"

Bene Ferenc, korábbi 76-szoros válogatott labdarúgó:
"A mi időnkben ilyen téma fel sem vetődhetett! Amikor szünet volt a bajnokságban, a kluboknak el kellett engedniük a játékosokat. Ha egy futballistát a válogatotthoz hívnak, akkor oda kell mennie. Azt pedig a labdarúgó döntse el, hogy elutazik-e a csapattal vagy sem, ebbe ne szóljon bele az egyesülete. Ha nem akar menni, beszélje meg a kapitánnyal. Én semmiképpen sem mondtam volna le a szereplést, és Újpesten soha fel sem vetődött, hogy eltiltsanak minket a válogatottbeli szerepléstől."

Nyilasi Tibor, korábbi ezüstcipős, 70-szeres válogatott:
"Annak idején is előfordult egyszer-egyszer, hogy a klubunk jobbnak látta, ha nem tartunk a válogatottal, ám a vége mindig az lett, hogy mi ott voltunk. Elhiszem, hogy néhány debreceni játékos fáradtabb, de nem hinném, hogy ez a nyolc-tíz nap olyan vészes lenne, hogy ne tudnának a válogatottal tartani. Én csak anynyit tudok hozzáfűzni, hogy pályafutásom alatt többször jártam Amerikában, és habár mindig nehezen keltem útra, mindannyiszor ugyanilyen nehezen is jöttem vissza."