Jógázással kúrálja a kudarcot

A szinte mindig mosolygós vívónő az októberi világbajnokság óta második otthonában, férje hazájában, Kanadában él, és majd csak az új idényre tér vissza Magyarországra. Mohamed Aidára rá is fér a kikapcsolódás, a felejtés és a feltöltődés, mivel az év fő versenyén, a lipcsei világbajnokságon tőle szokatlan teljesítményt nyújtott, már a 64 között kikapott. "Kilenc éve, 1996 óta mindig a nyolc közé jutottam vébén vagy olimpián. Nem vagyok hozzászokva ahhoz, hogy ilyen hamar kiesek" – mondta percekkel a vereség után. A sportág hívei akkor értetlenül álltak az eset előtt. Nem tudták, mi történhetett. Lassan két hónap telt el azóta, mostanra talán sok minden letisztult benne, és Mohamed Aida is látja, mi volt a baj.

"Egész évben kiegyensúlyozatlanul vívtam, rapszodikus évem volt, nagyon rossz és nagyon jó eredményekkel – mondta a vívónő. – Meglepő vereségeket szenvedtem, igaz, két Világkupán meg győztem. A vébé előtt nem éreztem magam pszichésen felkészültnek, lelkileg fáradt voltam, nem volt bennem tűz, nem volt önbizalmam. Az edzőtábort is nehezebben viseltem, néha szinte gyötört a honvágy. A legszörnyűbb az volt, hogy amikor hazajöttem a világbajnokságról, és elkezdtem intézni az ügyeimet, vagyis amikor egy hetet pihentem, mindent pozitívan kezdtem látni, tele voltam erővel. Akkor azt kívántam, bárcsak most indulnánk Lipcsébe."

Nem csoda, hogy Aida életében eljött a holtpont, sőt, ennyi év után talán törvényszerű is. Szinte hihetetlen, de éppen húsz éve, 1985-ben kezdett el vívni az MTK-ban Solti Antalnál. A mai világban az is ritkaság, hogy azóta is ugyanabban a klubban és ugyanannál a mesternél vív. Pedig véletlenül került a pástok világába.
"Gyerekfejjel próbálkoztam más sportokkal is, édesanyám igyekezett több helyre elvinni, például korcsolyázni, dzsesszbalettezni, de igazán egyik sem tetszett – fejtegette Mohamed Aida. – Kilencéves voltam, amikor az általános iskolában gyerekeket válogattak. Mivel elég félénk voltam, nem nagyon sikerült a gyakorlatom. Ám a tornaórákon általában ügyeskedtem, és akkori tanárom biztatott, azért próbáljam meg én is."

Az első néhány évben nem is nagyon vívtak, évekig csak lábmunkáztak, és kiegészítő sportokat űztek, de a versenyszellem mindenben benne volt. Például csak a legjobbak "öltözhettek be" villanytőrbe, és ez nagy elismerésnek számított. Nem tagadja, volt, hogy nagyon unta a sok lábmunkát, de édesanyja mindig kitartásra ösztönözte.

"Ami megragadott, az a közösséghez tartozás, és az, hogy Tóni bácsi apai szigorral fogott minket, ami számomra fontos volt, hiszen apa nélkül nőttem fel. Első sikeremet tizenkét éves koromban értem el, amikor a nálam négy-öt évvel idősebbek között megnyertem a Savaria-kupát."
A következő mérföldkő a junior-világbajnoki győzelem, 15 évesen. Előbb lett ebben a korosztályban világelső, mint a fiatalabbaknál, a kadetteknél. Az igazi berobbanást az 1993-as felnőtt-vb ezüstérme jelentette – mindössze 17 évesen.

"Abban az időben csak tettem a dolgomat, követtem az edzői utasításokat, nem foglalkoztam mással. Az nagyon szép időszak volt, de még nem tudtam igazán értékelni a győzelmet. Azóta volt részem sok sikerben és kudarcban, de összességében mindig ott voltam az élmezőnyben. Bevallom, amikor hajszállal maradtam le az éremről, az sokkal jobban fájt, mint amikor az első körben fejeztem be egy-egy viadalt."

Bár 2005 világversenyei nem sok örömöt hoztak Aidának, azért ez az év mégis nagyon kedves neki: a nyáron férjhez ment, ráadásul – ahogy ő mondja – kétszer is: Kanadában volt a polgári, itthon pedig a templomi esküvője. Bár a szervezési feladatok így megduplázódtak, mégis örült, hogy két esküvője volt, mert kétszer is átélhette a fantasztikus hangulatot. Csak azt sajnálta, hogy párjával, az egykori kanadai vívóval, Laurie Shonggal nem tölthetett együtt még több időt, mert edzőtáborba kellett vonulnia. Most viszont egészen karácsonyig együtt lehetnek Vancouverben.

"Rendszeresen konditerembe járok, most próbálgatom a jógát. Több időt fordítok olyan dolgokra, amelyeket a felkészülés alatt elhanyagoltam. Nem győzök felelni a meg nem válaszolt e-mailekre, újból jut időm a barátokra. A hegyek a közelben már havasak, így sokat síelek, főleg a sífutást kedvelem. S hogy mit szeretek még Kanadában? A tengeri herkentyűket – amelyekből van bőven –, grillen vagy kínai módra elkészítve."
Mohamed Aida férje már befejezte vívópályafutását, jelenleg golfmenedzser. Versenyzőként természetesen sokszor járt Magyarországon, de azóta is többször megfordult nálunk. A szilvesztert is itt tölti az ifjú pár.

A versenyidőszak csak február végén kezdődik, ezért Mohamed Aida január elején kezdi el az alapozást. Pályafutása befejezése után pedig külkereskedő lenne a legszívesebben, ám ha úgy adódik, mellette a sportban is szívesen vállalna szerepet. De ez még odébb van.
"A jövőben tudatosabban szeretném alakítani a felkészülésemet. Most újra pozitívan látok mindent, várom, hogy ismét jöjjenek a versenyek, hogy bizonyíthassak. "

Knapek Edina: "Az igazi nagy siker még benne van"

"Aidával majdnem tízéves a kapcsolatunk, és ez idő alatt a legjobb barátnők lettünk – mondta Mohamed Aida versenyzőtársa, Knapek Edina. – Nemcsak a vívásra igaz ez, mert a magánéletben is segítjük egymást. Nem túlzás, hogy az elmúlt időszakban én töltöttem vele a legtöbb időt. Tréfásan úgy is mondhatnám, én vagyok a második férje, hiszen hosszú évek óta szobatársak vagyunk az edzőtáborokban és a külföldi versenyek idején. Büszke vagyok arra, hogy a barátja lehetek, mert nagyon kedves, bájos teremtés. Rossz tulajdonsága nincs is. Illetve egy van: rengeteget alszik, az edzőtáborokban két edzés között szinte csak a paplanját látom… Nagyon jól kijövünk egymással. Egyetemi éveinket is együtt töltöttük Gödöllőn. Érdekes, még a bioritmusunk is hasonló, úgyhogy ha jó a kedve, általában én is vidám vagyok, és sajnos igaz ez a rossz hangulatra is. Amikor Kanadában van, akkor is rendszeresen tartjuk a kapcsolatot, interneten. A világ egyik legjobb és legtehetségesebb versenyzőjének tartom. Bár az eredményei nagyon szépek, azt hiszem, amit én vártam tőle, és amit mások is reméltek, vagyis az igazi nagy siker még benne van."