Nemcsak magas, nagy is

Még a kosárlabda világában sem megszokott ez a méret, így aztán a maga 202 centijével – a múlt hónapban nagykorúvá váló – pécsi idegenlégiós, Jekatyerina Liszina az egész magyar bajnokság legmagasabb játékosa. Lassacskán viszont (játék)tudásban is kimagaslik a mezőnyből, legalábbis a posztján. Erre utal, hogy immár stabil helyet követelt magának a MiZo kezdő ötösében, egyre többet játszik, és egyre kevesebbet hibázik. A bajnokságban, azaz az NB I A-csoportjában eddig dobásai 63, míg a kontinentális versengésben, az Euroligában kísérletei 67 százalékából született kosár. A két fronton összesen 53/83 a mezőnybeli mutatója, ami majdnem kétharmados találati arány.
Lehet, hogy tényleg megfogták vele az isten lábát a baranyaiak?

Edzésen már látták zsákolni

Persze olyan magasról könnyű bepöttyinteni a ziccereket a kezek fölött, mondhatná bárki, csakhogy Kátya Liszinának éppen az az egyik legnagyobb erénye, hogy nem csupán a kosár közvetlen közeléből veszélyes, ugyanis kifejezetten jól dob középtávolról is. És nem az a tohonya típus, aki néhány perc elteltével csak vonszolja magát, és felugrás nélkül nyújtózkodik a lepattanókért; olyannyira nem, hogy látták már zsákolni is, igaz, még csak edzésen. Képzeljük el azt a szituációt, hogy egy ügyes közbenyúlással labdát szerez a középkörnél egy telt házas meccsen Pécsett, végigrohan a félpályán, és miután felugrik, belepasszírozza a labdát a gyűrűbe! Miként reagálna vajon a sokezres közönség…?

"Ez a csapat éppen jó nekem" – állapította meg a legjobb magyar együttesről Kátya Liszina, aki jövőre, sőt még 2007 tavaszán is biztosan a fekete-fehéreket erősíti majd, mert az előrelátó vezetőség hosszú távra szóló szerződést kötött vele. Amely természetesen bármikor meghosszabbítható, bár a jövőről nem hajlandó beszélni a tízes mez Keller Annamária utáni tulajdonosa, akárhogy is faggatjuk: "Nem akarok jósolni." Azt viszont elárulta, hogy noha otthon, Oroszországban él a két-három legjobb barátja, és Pécsett is van bőven kivel beszélgetnie a magyarul mind jobban tudó ifjú hölgynek, fiúja nincs. Korántsem tartja kizártnak azonban, hogy éppen Magyarországon találja meg az igazit. "Minden attól függ, megtalál-e a szerelem – mondta a center. – Történik, ahogy történik, majd az idő eldönti…"

Kátya tehát szabad. Más kérdés, hogy édesanyja, akivel együtt él a MiZo másik két fiataljával, Bujdosó Nórával és Semsei Barbarával közös házban, nem feltétlenül örülne, ha cikkünk hatására udvarlók hada kezdené kerülgetni a lányát. Ezzel együtt nem aggódik Kátyáért. Tudja, hogy Pécsett jó helyen és szakmailag jó kezekben van, és látszik, Rátgéber László vezetőedző mennyire szisztematikusan próbálja beépíteni az Euroliga legutóbbi negyedik helyezettjének jól működő gépezetébe. A női Euroliga legutóbbi elsője, a Szamara ellen például a földrész egyik legjobb centerének tartott Marija Sztyepanovával szemben dobta mély vízbe, és nyolc pontja jelezte, hogy Jekatyerina Liszina nem ijedt meg a szintén 202 centi magas Európa-bajnok honfitársától.

Arról álmodik, hogy otthon lesz válogatott

"Elég a sztárolásából, most már rámegyünk a honosítására" – adta ki az ukázt Rátgéber László a Dexia Namur elleni Euroliga-győzelem után, amikor a pontdobás nem ment annyira a légiósnak, ellenben kiosztott két hatalmas blokkot a belgáknak, akik utána másodpercekig csak keresgélték a labdát. Nos, a center kerek perec kijelentette, nem nálunk akar válogatott lenni.

"Most azt mondom, ott szeretnék játszani, ahol születtem. Már persze, ha hívnak" – fejtegette, aztán hosszas unszolásra kibökött egy "nem tudom"-ot is, amikor azt firtattuk, mi lenne, ha egyrészt nem hívnák az oroszok, másrészt nálunk találná meg a boldogságát, és így nem még egy évet maradna Magyarországon, hanem sokkal többet. Mást azonban nem lehetett kihúzni belőle, úgyhogy a válogatott vezérkara alighanem jobban teszi, ha saját erőből próbálja megoldani a centergondokat.

Kézimunkázik és ikonokat fest

Kátyáról az is kiderült, hogy kevéske szabadidejében kézimunkázni szeret, no meg ikonokat készíteni. Iskolába viszont nem jár, mert bár két évet lehúzott egy itteni gimnáziumban, abbahagyta a tanulást. "Feladtam, mert nem beszéltem elég jól a magyart" – indokolta meg angolul a lépését a "kézimunka" szót egyébként tökéletesen kiejtő kosarashölgy. Szóval a suli egyelőre jegelve, pedig mint mondta, a nyáron, a holt szezonban otthon, Oroszországban is vizsgázhatna, ám úgy döntött a családi tanács, koncentráljon most csak a kosárlabdázásra. Úgy látszik, Liszináék is látják már, lányuk a legjobb úton halad a legmagasabb szint felé – miközben még karrierje elején jár.
Pécset mindenesetre már meghódította.
A szurkolók szeretik, a nagyváros tehát tényleg bevette a nagylányt.



Aki angolos formában beüti a Liszina nevet az európai szövetség honlapjának keresőjébe, Kátyán kívül kap még egy ilyen nevű kosarashölgyet, aki 1994-ben 15 pontos átlagával és meccsenkénti 9.8-as lepattanójával a szlovák Tory Kosice legjobbja volt a Ronchetti-kupában. Galina Liszina nem más, mint Kátya édesanyja. A szálak persze összeérnek, hiszen az átigazolása körüli hoszszas huzavonából még sokan emlékezhetnek rá, hogy a Pécs immár első számú centere is Kassáról érkezett, onnan kellett kivásárolni. "Próbál játékosszemmel nézni, és mindig elmondja, mi a jó és mi a rossz abban, amit csináltam" – mondta az anya-leány kapcsolatról Kátya, akinek egyetlen testvére van, a hét évvel idősebb bátyja. Korábban persze ő is kosarazott.