A rutin legyőzte a fiatalságot

Rossz és jó hírekkel egyaránt szolgáltak a Veszprém–Dunaferr rangadó előtt a házigazdák. Zdravko Zovko edző elmondta, hogy együttese egyik vezéregyénisége, Pérez Carlos megsérült, és dr. Csordás József csapatorvos szerint a részleges talpizomszakadás gyógyulása legalább három-négy hétig tart. Ez akár azt is jelentheti, hogy Pérez hiányozni fog a dán Aarhus elleni, decemberi BL-nyolcaddöntő mindkét találkozójáról. Emellett Vlado Sola kapus is fájlalta a vállát. Pedig a jó, vagy legalábbis kellemes hír a horvátok olimpiai és világbajnok kapusához kötődött: a klasszis csütörtökön ünnepelte 37. születésnapját.
"Nagyon jólesett a veszprémi szurkolói klub figyelmessége – mondta Sola. – A mérkőzés előtt egy üveg bort kaptam ajándékba, amelynek a címkéjén a nevem és a harminchetes szám mellett a csapatképünk látható. Bevallom, nem érzem magam ennyi idősnek."

Bátran és okosan kézilabdázott a Dunaferr, amely kiheverte a kínos isztambuli vereséget (ezzel búcsúzott el a hét végén az EHF-kupa küzdelmeitől). A Veszprém hasonló cipőben járt, hiszen 11 gólos BL-fiaskóval tért haza Ciudad Realból, ám Kiril Lazarovot és világhírű társait mintha jobban megviselte volna a Spanyolországban elszenvedett sokk.
A rutinos Rosta Miklós és Kemény József vezetésével remekül védekezett a Dunaferr. Ráadásul Richard Stochl ekkor még bravúrosan védett. A lassú és nehézkes védőfalat rendre áttörte vagy átlőtte Gúnya Péter, Császár Gábor, Grebenár Gábor és Törő Szabolcs. Feltűnt, hogy Rosta semlegesítése lefoglalta Ivan Lapcsevicset és Jevgenyij Lusnyikovot. A veszprémi támadásokból és védekezésből egyaránt hiányzott Pérez, akit pedig nagy igyekezettel próbáltak helyettesíteni társai.

Fordult a kocka, amikor Tatai Péter hárított néhány ziccert, továbbá Lazarov mellett Gál Gyula és Tombor Csaba is egyre gyakrabban betalált az újvárosi kapuba. A jövő csapatának nevezhető Dunaferr, amelynek fiatal tehetségeire már a szerb, a szlovák és a magyar szövetségi kapitány is számít, nem bírt a világ egyik legerősebb együttesével, de tiszteletre méltó akarással, becsülettel harcolt. A Veszprém akkor szerzett nagyobb előnyt, amikor védekezésben elfáradt és még emberelőnyben is gólokat kapott a Dunaferr. Buday Dániel lerohanásból, a névnapját ünneplő Iváncsik Gergő pedig látványos betörésekből lőtt gólokat, majd a végjátékban már csak előnye tartására törekedett a kiengedő, legjobb formájától messze elmaradó bajnok. Mikler Roland jó cserének bizonyult a kapuban és Törő, valamint Császár játékával is elégedett lehetett Imre Vilmos edző, aki nagyszerűen felkészítette fiatal, tehetséges gárdáját a rangadóra. A Veszprém mind az összecsapás elején, mind a hajrájában nyújtott teljesítményével némi csalódást okozott híveinek.