Csak felszívják magukat…

BAHREIN-TRINIDAD ÉS TOBAGO 0–1 (0–0)
Manama
V: Ruiz (kolumbiai). G: Lawrence (49.). K: Ali Baba (90.)
BAHREIN: Ali Hasszán – Dzsalal, Abdulkarim, Ahmed Hasszán, Dzsuma, Juszuf, Szalman (Ajes, 80.), Adnan, Ali Baba, M. Hubail, A. Hubail
TRINIDAD: Jack – A. John, Andrews, Lawrence, Birchall (Spann, 21.), Whitley, Edwards (Cox, 83.), Gray, Jones (Latapy, 77.), S. John, Yorke
Tj: Trinidad és Tobago, 2–1-gyel

A FIFA vezetői remélhetőleg látták ezt a mérkőzést. Minden tiszteletünk az utóbbi években kétségkívül bámulatosan sokat fejlődő bahreini és trinidadi válogatotté, de – különösen a lélegzetelállító Ausztrália–Uruguay csata után – a produkciójuk siralmas volt ahhoz mérve, hogy a világbajnokságra jutásért küzdöttek.

Könnyű lenne csak a hazaiakra kenni a kibírhatatlan unalmat, elvégre a 0–0-s állással tökéletesen elégedett csapat kezdettől gyilkolta a játékot. (Futballistái anynyit áldoztak a látványosság oltárán, hogy időnként bátor ollózásokra ragadtatták magukat a kezdőkörben.) A karibiak viszont képtelenek voltak legalább az iramot felpörgetni, beleértve Dwight Yorke-ot, az egykori BL-győztest is, e minőségében a mezőny legillusztrisabb emberét.

A második félidő egy fokkal jobb volt, mivel Trinidad az elején váratlanul talált egy gólt. Dennis Lawrence zavartalanul fejelte kapura a szögletből középre ívelt labdát, s mivel az addig mind a két beadást tökéletesen lehúzó Ali Hasszán követhetetlen mozgásba kezdett, a labda a hálóban kötött ki.

Bahreinnek egyszeriben sürgős lett, de a kapkodásból nem sült ki sok jó. Még a trinidadiak lőhettek volna újabb gólokat, mindenekelőtt Russell Latapy, aki egy ízben a lécet is megdöngette. A finisben már valódi izgalmak akadtak: Bahrein egy – joggal – meg nem adott gólig és egy kis híján a léc alá beakadó lövésig jutott, továbbá kisebb csetepaté borzolta a dobálózásba kezdő közönség idegeit. Ezzel eldőlt, hogy Ázsiának és a CONCACAF-zónának ugyanannyi képviselője lesz a németországi vb-n, mint Dél-Amerikának.