Paksy visszatér Fábiánnéhoz

– Döntésünknek anyagi okai vannak. Nem tudták megoldani a csoport finanszírozását, sokunk szerződését nem újították meg, így ellehetetlenült a további munka – ismerteti a miérteket az MTK négyszeres világ- és kétszeres Európa-bajnoka, Paksy Tímea. – Edzőnk, Sztaics István hozta meg a döntést, és ő kereste fel Kati nénit, hogy befogadna-e minket a csapatába.

– Ez azért is érdekes fejlemény, mert két éve ön már elhagyta a Fábián-műhelyt…
– Nem elhagytam, pontosabban fogalmazva: megváltak tőlem. Nem volt közöttünk komolyabb személyes konfliktus. Ifiként a KSI-ből kerültem Kati néni kezei közé, és mi tagadás, eléggé nagy a szám, s ez sok félreértéshez vezetett. Az elmúlt két és fél évben azonban beértem. Ami régen kiesett a számon, azt ma már tudom, hogy nem szabad mondani. Nem volt bennem rossz szándék, csak megszoktam, hogy a KSI-ben, ahol mindenki velem egykorú volt, frocliztuk egymást, oldott volt a hangulat, Kati néninél meg nem sülnek el jól a megjegyzéseim. De nem váltunk el haraggal, s azóta is az igazi konfliktusok a vízen dőltek el Kovács Katiékkal, a parton teljesen normális a viszonyunk.

– További tervei?
– Akkor járok legjobban, ha a legjobbakkal készülök. A célom, hogy minél gyorsabban kajakozzak. Ha egyesben gyors vagyok, akkor majd elkezdhetünk pároson, négyesen gondolkodni. Nagyon örültem neki, hogy Kati néni legelső érdeklődésünk alkalmával pozitívan állt az ötlethez. Annak is nagyon örülök, hogy eddigi edzőm, Sztaics István velünk tart, és csatlakozik a csapathoz. Én még nem is beszéltem Kati nénivel, hétfőn lesz a nagy találkozás, akkor tisztázzuk a részleteket.

– Adódik a kérdés: együtt maradnak-e Benedek Dalmával? Formálódhat-e Fábiánnénál egy jó kis négyes.
– Novembert írunk, májusig még rengeteg időnk van. Dalmával, tekintve, hogy Katiék védettséget élveznek ötszázon, nem törhetjük magunkat túlságosan. Ezren esetleg megpróbálhatnánk, de bevallom, én a jövőben nagyon az olimpiai számokra szeretnék összpontosítani. A négyes? Hatunkból már össze lehet rakni egy jó kis négyest… Még túl friss minden, korai ilyesmikről gondolkodni, Dalma Olaszországban van, Kati néni is síel valamelyik gleccseren, még nem beszéltük át a dolgokat. Minden Kati nénitől és Sztaics Istvántól függ, majd ők összedugják a fejüket. A mi dolgunk meg, hogy hasítsuk a víztükröt. Erről jut eszembe, a nyáron Dalmáciában vitorláztam, meg kipróbáltam a vadvízi kajakot is. Poénból azzal szoktam ugratni magam, hogy ha minden kötél szakad, majd ebben indulok az olimpián…