"Időnként sírni tudnék"

– Egy papírformának megfelelő – bár az elfogadhatónál súlyosabb – idegenbeli és egy hideg zuhannyal felérő hazai vereség az Euroligában, sérüléssorozat és baljós kilátások a gdyniai összecsapás előtt, az ön menesztését követelő hangok a nézőtérről. Tragikus a helyzet Sopronban?
– Tragikus? – kérdezett viszsza Natália Hejková. – No nem… Az a tragédia, ha az embernek levágja a lábát a vonat. A kosárlabda csak sport, játék, persze véresen komoly játék. Most olyan a helyzet, hogy azt kell mondanom: akár nulla öt is lehet a mérlegünk az Euroligában az első öt meccs után, olyan a sorsolásunk, olyan nehéz a csoportunk.

– No de Török Zoltán klubigazgató többször is kijelentette, olyan keretet toborzott a nyáron, hogy egyetlen ellenféltől sem kell tartaniuk.
– Az Euroligában sok csapatnak erős a játékoskerete, nem csak a Soproné, s az ellenfelek általában jóval tapasztaltabb kosarasokat vonultatnak fel, mint mi.
Az 51 éves Natália Hejková 2003. június 30. óta az MKB-Euroleasing Sopron vezetőedzője – noha már március 30-án, az előző bajnokság hajrájában felváltotta az ausztrál Dirk Bevilaquát az együttes kispadján. Azóta egy bajnoki harmadik és második hely a mérleg, az Euroligában 2004-ben kevés híján Final Fourba kerülés, tavaly viszont már annyi sem. S egyelőre az is kétséges, hogy a 2005–2006-os évad a terveknek megfelelően a csúcsra járatás idénye lesz-e.De ha nem jönnek közbe előre nem látható események, akkor most jóval optimistább lehetnék.

– Mire gondol?
– Először is arra, hogy alig volt időm csapattá összerázni a nagy neveket. Nikki Teasley az általam reméltnél jóval később érkezett meg Los Angelesből, Honti Katát meg Horváth Zsuzsát operálták, Károlyi Andrea ujja megsérült, Eördögh Edit olyan súlyos epegörcsöt kapott Mallorcán, hogy életmentő operációra volt szüksége, Cserny Rékának most repedt el a csuklója, Lucie Blahuskovát pedig isiász gyötri, szóval, egyetlen olyan edzést sem tudtam tartani, amelyiken valamennyi játékosom részt vett volna. Mihelyt sikerült egy lépést tennünk előre, valaki kidőlt a sorból, s két lépést hátráltunk. De ezek a sérülések előbb-utóbb elmúlnak.

– S mi az, ami nem múlik el?
– A Gordana Kovacsevics és Vajda Anna távozásával előállt helyzet. Mindkettejükkel számoltam az évadban, és – bevallom – mélyütésként ért, hogy mindketten elhagyták Sopront. Most mondhatja, hogy Gordanát a klub küldte el, de nem volt más választásunk. Így most nincs igazi dobóhátvédünk – Eördögh, Károlyi és Gorbunova a hármas poszton mozog otthonosan –, illetve lenne Teasley személyében, de akkor ki irányít?!

– Jó, hogy említette Teasleyt. Vele kapcsolatban különös híreket hallani. Hogy nehezen alkalmazkodik a többiekhez, igazából idegen test maradt a csapaton belül.
– Hogy is mondjam… Másfajta közegből érkezett, amin ő most keresztül megy, arra van egy jó angol kifejezés: culture shock. Más filozófiát vall az irányítójátékról, mint mi itt Európában, individuálisabb az egész életről, nem csak a kosárlabdáról alkotott felfogása.

– De azt nem tagadhatja ön sem, hogy szupersztár. Brnóban és a Jekatyerinburg ellen több mint félszáz pontot szerzett, vezeti a góllövőlistát.
– Őszintén szólva meglepett, amit Nikki Brnóban produkált. Addig itthon, a gyengécske bajnoki ellenfelekkel szemben a többiek kiszolgálására szorítkozott – egyébként remekül –, aztán az Euroligában hirtelen úgy gondolta, neki kell megnyernie a meccseket. Mindenesetre fura kettősség.

– Igaz-e, hogy az edzéseken is mindig a fején van a CD- vagy mp3-lejátszó hallgatója?
– Amikor az egyik súlyzós edzésre is zenét hallgatva érkezett, megmondtam neki, hogy ez nálunk nem megy. Azóta mindent ugyanúgy csinál, mint a többiek. Jól tudom, mindkét fél részéről engedményre, kompromisszumra van szükség, hiszen vagyok annyira tapasztalt edző, hogy belássam: a zsenit nem lehet szokványos mércével mérni.

– Azt is hallottam, hogy a játékosoknak tilos a McDonald'sban étkezniük.
– Ez igaz, de Nikki nem McDonald's-függő. Ő a tésztáért rajong, nem zavarja a hamburgerstop. Különben ön szerint nem egészségtelen a gyorséttermi étel?

– Dehogynem. Még valamit kérdeznék: ön teljes önállóságot élvez, vagy netán a klubigazgató is hozzászól a szakmai kérdésekhez?
– Török Zoltán anyagi és szervezési kérdésekkel foglalkozik, ő az ügyvezető, az összeállítás és a mérkőzések levezénylése az én kompetenciám. Nincs semmiféle hatásköri kavarodás.

– Befejezésül: milyen reményekkel várják a Gdynia elleni meccset, és mit tud ígérni a soproni szurkolóknak?
– Kezdjük az utóbbival: bármennyire is sújtson bennünket a balszerencse, sohasem adjuk fel. Ami pedig az előttünk álló hetet illeti: Gdynia után Miskolcra utazunk bajnoki rangadóra a Diósgyőr ellen, majd jövő héten a Bourges csapatát fogadjuk. Úgy, hogy az erősségünk, a centersor lényegében megszűnt: Blahuskova dereka kikészült, Cserny egy hónapra kidőlt, Ivana Matovics pedig még nem tudott formába lendülni. Időnként sírni tudnék, de egy edző nem engedheti meg magának ezt a luxust. Még akkor sem, ha nő…