Az élvonalban sem lehet megállítani

Márkus Tibor, aki néhány hónappal ezelőtt csupán "mezei" játékos volt a tatabányai öltözőben, mára kezd fogalommá válni. Csapata tizenhét góljából kereken tízet mondhat magáénak, ami tizenegy mérkőzésre elosztva is remek arány, már-már Luca Toni-féle magasságokba emelkedik. (A Fiorentina gólzsákja tizenegy meccsen már tizenhárom találatnál jár, méghozzá a valamivel talán színvonalasabb olasz Serie A-ban.) Mindezek ismeretében viszont adódik a kérdés: vajon hol volt ez a Márkus Tibor az elmúlt években?

Hiszen már elmúlt 27 esztendős, és bizony hiányérzetünk támad, ha pályafutása első éveiről beszélünk. A Bayern Münchenért évtizedek óta rajongó Márkus már sokfelé megfordult: a Ferencvárosban nevelkedő játékos 1998-ban került fel a Fradi felnőttegyütteséhez, ám mivel Vincze Ottó, Kriston Attila és Horváth Péter mellett nem kapott lehetőséget Nyilasi Tibor együttesében, Siófokra, majd Nyíregyházára vitt az útja, majd a III. Kerület, a Százhalombatta és a finn Rops érintésével 2004 januárjában érkezett meg Tatabányára. Az akkor frissen kinevezett edző, Détári Lajos kezei alatt fél szezonban tíz gólig jutott el, majd az elmúlt idényben 37 találatával a második vonal gólkirálya lett. Sokan féltették, mondván, az első osztályban nem lesz könnyű dolga, ám Márkus Tibor az élvonalban is bizonyított. A Győr, a REAC és a Debrecen ellen is duplázott, s már tíz gólnál tart.

"Két évvel ezelőtt, Török József hívására érkeztem Tatabányára, és mondhatom, jó csapatba kerültem – emlékezett a tatabányai kezdetekre Márkus. – Jól megy a játék, de számomra az a legfontosabb, hogy a csapat győzzön, s szerencsére most remek szériát tudhatunk magunk mögött. Végre bekerültem a válogatottba, és ki tudja, egyszer talán külföldön, valamelyik igazán jó bajnokságban is kipróbálhatom magam, bár tudom, hogy huszonhét évesen már nem vagyok igazán fiatal játékos, de bízom benne, hogy pályám csúcsa még csak ezután következik."

Valamiféle pályacsúcsot, persze, már elért Márkus Tibor, hiszen a kapitány meghívta őt a válogatott keretébe. Igaz, a Debrecen elleni, gól nélküli első félidő után Lothar Matthäus még elképzelhetetlennek tartotta, hogy a magyar góllövőlista pillanatnyi vezetője a válogatott keret tagja legyen, a lefújást követően azonban fordult a világ. Lothar Matthäus talán még el sem hagyta a várost, amikor megcsörrent Márkus telefonja, és a vonal másik végén Hrutka János, a válogatott menedzsere volt.

"A mérkőzés után tudtam meg, hogy miként vélekedett rólam a szünetben a kapitány – idézte fel a történteket Márkus Tibor. – Tiszteletben tartottam a kritikáját, és megfogadtam, a jövőben is keményen dolgozom azért, hogy tagja lehessek a válogatottnak. Aztán csengett a telefonom, és Hrutka János közölte: tagja vagyok a bő keretnek. Nem is tudtam hirtelen, mit mondjak, édesanyám és a menyasszonyom viszont azonnal látta rajtam, milyen jó hírt kaptam. Ugyan most megvan az esélyem arra, hogy jövő szerdán a görögök ellen bemutatkozzam a válogatottban, de egyelőre még azt sem tudom elképzelni, milyen felemelő érzés lehet akár csak a kispadon is végighallgatni a Himnuszt."

Nos, könnyen elképzelhető, hogy jövő szerdán nem csak elképzelheti, de átélheti mindezt…

Egy gólvágó specialitásai
"A kapu előtt érzem igazán jól magam – de ez, azt hiszem, egy csatártól nem olyan meglepő. A beadásokra, a kipattanó, lecsorgó labdákra való érkezés lehet az erősségem, ha van ilyen. Mivel nem vagyok magas, általában nem számítok arra, hogy fejesből leszek eredményes, de kétszer sikerült már így is betalálnom. Azt azonban nem reméltem, hogy a védelem közepén az Éger László, Komlósi Ádám duóval felálló Debrecen ellen fejjel szerzek gólt…"

---- MAGYAR KLUB
"Megszerettem a Tatabányát, de sok klubhoz kötődöm. Inkább a barátaimnak szorítok, nem csapatoknak, az angyalföldi Gyánó Szabolcs, a pápai Lászka Balázs, a diósgyőri Mogyorósi József, a debreceni Hegedűs Gyula sikeréért szurkolok – no persze, ha nem ellenünk játszanak."

KÜLFÖLDI KLUB
"Nem vagyok nagy rajongó, de ha a haverokkal összejövünk Bajnokok Ligája-meccseket nézni, a Bayern Münchennek drukkolok."

CSAPAT A VB-N
"Általában egy-két csapatnak szurkolok a nagy világversenyeken, jövőre a házigazda németek és az olaszok lesznek a favoritjaim."

JÁTÉKOSTÁRS
"Nagy Tamással ragyogóan megértjük egymást, nagyon önzetlen futballista, rengeteg jó labdát kapok tőle."

STADION
"Most Újpesten van a legjobb hangulat, szép a létesítmény, jó volt a Megyeri úton pályára lépni."

ELLENFÉL
"Nincs ilyen, sőt egyre kevésbé lesz, azt hiszem… Bár eleinte nem éreztem, hogy olyan nagyon figyelnének rám a védők, meglehet, azt gondolták: jó, jó, ez a gyerek ugyan sok gólt lőtt a másodosztályban, de ez másik liga. Ezzel szemben ma már érzem a ťtörődéstŤ, sokszor szoros emberfogást kapok."

LEGKELLEMETLENEBB ELLENFÉL
"Egyértelműen Juhász Roland. Ha kell, kemény, de ésszel, jól futballozik, nehéz átjutni rajta. A magam részéről nem lepett meg, hogy új csapatában, az Anderlechtben is dicsérik." ---- Kiprich József, a Tatabánya 70-szeres válogatott támadója:
"Korábban, a második ligában már sokszor láttam őt, abból a mezőnyből kiemelkedett, de én is kíváncsi voltam: eggyel feljebb is képes lesz-e így termelni? Bevallom, voltak kétségeim, ám rám cáfolt. Tibor tud valamit, amit kevesen, és amit nem lehet tanítani: érzi, hova kell érkezni."

Détári Lajos, 61-szeres válogatott, Márkus korábbi edzője:
"Finnországból profi mentalitású, jó szellemű srác jött haza, aki alázatosan dolgozik – ennek a többéves munkának az eredménye ért be. Remélem, bemutatkozhat címeres mezben. Megérdemelné, mert nemcsak másfél félidőn át teljesített jól, hanem két éve eredményesen szerepel."

Éger László, a DVSC védője:
"Hallottunk róla, tudtuk, hogy gólerős futballista, aztán a kupában, most vasárnap pedig bajnoki mérkőzésen is találkoztunk vele. Legutóbb két gólt szerzett ellenünk, és bár az egyik elkerülhető, a másik egy büntetőből elért találat volt, el kell ismerni: az a tervünk, hogy őt semlegesítsük, nem jött össze. Márkus Tibor erőszakos, a kaput jól érzi, röviden jellemezve: jó csatár."