Nem varázsló, profi edző tesz csodát a fiatalokkal

Messze még a bajnokság vége, sőt hat forduló az őszi idényből is hátravan – ráadásul az MTK-ra hét találkozó vár, korábban elmaradt a Honvéd elleni mérkőzése –, de máris sokan állítják, hogy a fővárosi gárda versenyben lehet a bajnoki címért is. A "csodacsapat" szakmai munkáját Garami József mesteredző irányítja. A 66 esztendős szakvezető személye garancia a sikerre – pedig szinte csikócsapat van a keze alatt.

– Edzői pályafutása során előfordult már, hogy valamelyik együttese ilyen remekül kezdte a bajnokságot?
– Több is. Korábban a Pécs és az Újpest is produkált jó bajnoki kezdést, azonban a csúcs mindenképpen a kilencvenhat–kilencvenhetes bajnokság, amikor az MTK tizenöt győzelemmel rajtolt, majd a tizenhatodik találkozón a BVSC szakította meg a sorozatot – felelte az MTK szakmai igazgatója, Garami József. – A második világháború óta egyetlen csapat sem volt képes ilyen remek bajnoki kezdésre…

– Számított az ilyen jó nyitányra?
– A nyáron tovább fiatalodott az állomány, ráadásul olyan rutinos játékosok távoztak, mint Welton Silva és Füzi Ákos, majd a bajnokság közben Juhász Roland. Nem örültem neki, hogy az egyik újonc otthonában rajtolunk, de azért bíztam a jó kezdésben. Ugyanakkor a neheze csak most jön, hiszen az ellenfelek kezdenek szigorúbban kezelni bennünket.

– Bár az MTK valamennyi csapatrészében van rutinos labdarúgó, a játékoskeretet többnyire tehetséges fiatalok alkotják. Menynyiben más ilyen alacsony átlagéletkorú gárdával dolgozni, mint egy kiforrott, rutinos futballistákból álló együttessel?
– Mindig azt vallottam, nem a labdarúgók életkora számít, hanem az, hogy bennük legyen a fejlődés lehetősége. Az MTK-nak most fiatal csapata van, ráadásul a klubnál arra törekszünk, hogy már az utánpótlásgárdák is hasonló stílusban készüljenek, futballozzanak, mint a felnőttek. Arra azért büszke vagyok, hogy valamennyi korábbi klubomban sikerült válogatott játékosokat nevelnem, és fiatalokkal, idősebbekkel egyaránt megtaláltam a hangot.

– Mit tesz azért, hogy a fiatal játékosok a sikerek megélése után is sportemberek maradjanak, és ne gondolják azt, hogy bármit megengedhetnek maguknak?
– Jó szellemű futballisták vannak körülöttem, akiket igyekszem úgy nevelni, hogy a helyes úton maradjanak. Valamennyien tudjuk, nehéz mérkőzések várnak még ránk, az ostor majd csak a bajnokság végén csattan…

– Van titka? Ezt csak azért kérdezem, mert annak ellenére menetel a csapata, hogy válogatott játékosokat kellett szinte ismeretlen labdarúgókkal helyettesítenie.
– Nincs szó titokról. Nem úgy van az, hogy ráfújok a játékosra, és azt mondom neki, mindent tudsz a labdarúgásról. Sokat és következetesen dolgozunk, a fiatalokat nemcsak versenyeztetjük, hanem képezzük is. Összehangolt munka és sok gyakorlás nélkül nincs jó eredmény.

– Csalódott lenne, ha ilyen bajnoki kezdés után az MTK végül nem kerülne dobogóra?
– Biztos, hogy nem. Nincs számszerűen meghatározva, milyen pozícióban kell végeznünk, ennél sokkal fontosabb, hogy a játékosok fejlődjenek, és hogy olyan meccseket játsszanak, amelyek nekik és a közönségnek is örömet szereznek.