Most kétgólos előnyt pocsékolt el a Fradi

NS-értékelés: Bízhatunk a fiatalokban

Örökrangadót játszottak a Hungária körúti stadionban tegnap délelőtt, de az embernek néhány pillanatra olyan érzése támadt, mintha visszavágtattunk volna az időben. Hajdanán a kékek és a zöldek ifi-, valamint serdülőcsapatai mérkőztek egymással vasárnap délelőttönként, s egy-egy jelentősebb, nagyobb tétre menő utánpótlás bajnokin a hatvanas-hetvenes években álltak háromezren is az edzőpálya körül - nem, nem tévedés, a fiatalok meccsein!
Most már más idők járnak, azonban mégis érdekes a párhuzam, hiszen mind az MTK-nál, mind a Ferencvárosnál rengeteg a fiatal labbdarúgó.

És ez jó. Ez nagyon is jó!
Annál sokkal jobb, mintha a futballban már megfásult, kiöregedőfélben lévő harmad- negyedosztályú légiósok koptatnák a Hidegkuti-stadion füvét.
Az MTK-drukkerk már hozzászoktak, hogy vannak tehetségeik, a zöld-fehér szimpatizánsok most kezdik megszokni, megtanulni ifjú játékosaik nevét.
Ami a lényeg: a fiatalok mecscséből pedig vasárnap délben igazán élvezetes bajnoki kerekedett ki.


S ahogyan a Fradi-drukkereket, úgy bennüneket is meglepett, hogy ezúttal Rósa Dénes játszott centert. Számára nem volt könnyű feladat ez. Egyrészt azért, mert világéletében középpályásként robotolt, másrészt azért, mert egy center eredményessége jelentős mértékben függ attól, hogy megfelelő támogatást kap-e a jobb- és a balszélről, no meg a középpályáról.

Rósa Dénes sokáig nem panaszkodhatott, hiszen a találkozó első félórájában sokat volt nála a labda, és ráadásul mellé felzárkózott jobbról Szalai Tamás, középről Lipcsei Péter és Csepregi Richárd, balról pedig Tőzsér Dániel. S ami lényeges volt: a mérkőzés első felében futott minden ferencvárosi vissza, hogy lezárja a területet a villámgyors, technikás hazai fiatalok elől. Ebben a tempós játékban olyannyira nem volt hiba, hogy egy perc leforgása alatt két góllal vezettek a zöldek (igaz, Szabó Zsolt játékvezető erősen vitatható ítélete nyomán). A szünetben aztán László Csaba igyekezett elhitetni játékosaival, hogy többet, még többet kell futniuk, dolgozniuk az előny megtartásához.

Nem sikerült… S hogy miért nem? Nos, azért, mert az MTK is felpörgette a játékot, s húsz perc alatt gyakorlatilag szétzilálta a Fradit.

A legnagyobb hibája a ferencvárosiak futballjának az volt, hogy bár a csapat több helyzetet is kidolgozott, azonban a ziccerek kihagyta, mindez pedig plusz energiát adott az amúgy is motiváltan futballozó MTK-s fiataloknak, akik futottak, hajtottak megállíthatatlanul.

Feltűnt az is, hogy a tartalékbajnokság helyett az NB I B-s Bodajk küzdelmein edződött hazai fiatalok rutinosabban osztották be az erejüket, s így nem volt csoda, hogy - az újabb rossz bírói ítélettel együtt - egyenlített is az MTK.

Garami József amúgy remekül megszervezte a csapata játékát: a hátvédek elé állított szűrők, illetve a három, a támadásban is alkotni tudó futballisták idővel szétzilálták a Ferencvárost, így a bíróbaki ellenére sem volt igazságtalan, hogy egalizálta az eredményt a hazai együttes.

Az is igaz azonban, hogy a Fradi erre az örökrangadóra alaposan felszívta magát”. Nem csupán a védekezésre koncentrált, hanem megpróbált újabb gólokat szerezni, amire például Szálkai Zsolt révén meg is lett volna a lehetősége.

A szurkolók nem véletlenül tapsolták meg mindkét oldalon a kedvenceiket. Az más kérdés, hogy amíg az MTK-nál továbbra is kimondva-kimondatlanul a bajnoki címről ábrándoznak, addig a Ferencvárosnál mindenki beérné a biztos bentmaradással.

S ehhez megtette az első lépést a Fradi: a zöldek az örökrangadón szerzett egy ponttal elkerültek a kieső helyről, más kérdés, hogy ezzel a teljesítménnyel a szurkolók aligha elégedettek…

Azonban a jelen helyzetben az apró sikereket is meg kell becsülni, éppenséggel azt is, hogy ez az örökrangadó azt bizonyította: van fantázia a fiatalabb korosztályhoz tartozó játékosok futballjában.

A magyar foci jelenkori helyzetében ez a legnagyobb öröm… ---- ---- Mestermérleg: csalódottak voltak az edzők

A találkozó után Garami József tűnt valamivel nyugodtabbnak, igaz, az ő csapata remekül szerepel a bajnokságban, az MTK-nál nincs semmiféle válság vagy edzőkérdés.
- Elkeseredett az eredmény miatt?
- Azért vagyok csalódott, mert a csapatom indiszponáltan játszott az első harminc percben - mondta az MTK szakmai igazgatója. - Hogy ennek mi az oka, az hosszabb elemzést igényel. Aztán valamelyest kiegyenesedtünk, majd jött a két Fradi-gól, és akkor úgy tűnt, padlóra kerülünk. Szerencsére nem így alakult.

- Mintha meglepte volna az MTK-t a Ferencváros agresszív, lelkes játéka.
- Még egyszer mondom, magam sem tudom, mi történt a csapattal a találkozó elején. El kell ismernem, hogy ebben az időszakban jobb volt a Ferencváros. De a szünet után produkáltunk olyan húsz percet, amikor megnyerhettük volna a mérkőzést. Végül is jó meccset vívtunk, a közönség valószínűleg remekül szórakozott.

- Irigylésre méltó a helyzete: újabb és újabb tehetségeket húz elő a cilinderből, most például a remekül debütáló Urbán Gábort.
- Valóban öröm az MTK fiatal futballistáival dolgozni. És annyit még elárulhatok: van négy-öt olyan fiatalember, akik még egyelőre ismeretlenek, de állítom, ők is ugyanúgy berobbanhatnak az élvonalba, mint ahogy tették azt már jó néhányan itt nálunk. Nem túlzás kijelenteni, az MTK-é lehet a jövő.

László Csabán látszott, hogy nehéz napok, hetek, sőt, hónapok vannak mögötte. A mérkőzés után szinte vibrált körülötte a levegő.
- Nyert a Ferencváros egy pontot az örökrangadón, vagy veszített kettőt?
- Ez nem is lehet kérdés: vesztettünk két pontot, hiszen megvolt a lehetőségünk arra, hogy győztesen távozzunk az MTK stadionjából. Bánt, hogy így alakult, de ez egy ilyen bajnokság. Úgy tűnik, balszerencse üldöz bennünket.

- Nem volt könnyű helyzetben a meccs előtt. A jó formában játszó MTK-hoz látogattak, ráadásul Furulyás János elnök kijelentette, más szerepet szán önnek a jövőben.
- Erről őt kérdezzék, én nem szeretnék megint belemenni az üzengetősdibe. Edző vagyok, teszem a dolgomat. Ha hagyják, készülök a következő mérkőzésre. A rajt előtt azt vállaltam, hogy a sok fiatalt felvonultató csapatunkkal bent maradunk az első osztályban. Tessék, ezzel a döntetlennel már el is kerültünk a kieső helyről.

- A Fradi-szurkolók nem ilyen sikerélményről ábrándoztak.
- Ez a realitás. A bajnokság előtt Furulyás János azt mondta a csapat öltözőjében, büszke rá, hogy ennyi, általa sohasem látott saját nevelésű fiatal került be az első csapat keretébe, és támogatásáról biztosított minket. Most meg lehet nézni, mi a különbség az MTK és a Ferencváros között. Amíg a mi gyerekeink a juniorbajnokságban szerepeltek, a kék-fehér játékosok a másodosztályú Bodajkban edződtek. Hiszem, hogy előbb-utóbb összeáll a csapatunk, akár velem, akár nélkülem.

A játékvezető értékelése
Szabó Zsolt (6): a bíró a mezőnyben is tévedett néhányat, és két jogtalannak tűnő tizenegyest is megítélt, hiszen sem Szalai Tamás, sem pedig Bori Gábor eleséséért nem kellett volna büntetőt adnia.

Bizonyítvány
Az MTK kapusa, Végh Zoltán bizonyult a mezőny legjobbjának, mert olykor elképesztő bravúrokkal hárított. A hazaiak védelme a találkozó jelentős részében biztosan állt a lábán, bár a kezdeti ferencvárosi rohamok olykor zavart okoztak ebben a csapatrészben. Mladen Lambulics kapitális hibája kellett a zöld-fehérek vezető góljához. A Hungária körúti ifjak a második félidőben rázták meg magukat, Bori Gábor, Kanta József és Hrepka Ádám ekkor mutatta meg igazán a tehetségét. Czvitkovics Péternek volt ennél jobb meccse is, ugyanakkor a csereként beállt Urbán Gábor új szint vitt a kékek játékába. A Ferencváros kapuját Szűcs Lajos olykor bravúrokkal védte, nem rajta múlott, hogy újból elmaradt a Fradi-győzelem. A védelem az első félidőben remekül rombolt, Budovinszky Krisztián kiválását követően, a szünet után azonban már jóval sebezhetőbbnek bizonyult. A zöld-fehérek közül Lipcsei Péter teljesítménye emelkedett ki, hol a középpályán, hol a védelemben harcolt csapata sikeréért. Takács Ákos szintén jó teljesítményt nyújtott, míg a zöldek legjobbja ezúttal a csatárként szerepeltetett Rósa Dénes volt.

Statisztika