Ukrán focisuli a soproni Káposztás utcában

Nagy nap volt ez a Káposztás utcai stadionban, futballtörténelmi kilencven perc, annak ellenére is, hogy az ellenfél nem valamelyik olasz, angol, vagy spanyol sztárcsapat, hanem az ukrán bajnokság jelenlegi ötödik helyezettje, az a Metalurg Doneck, amelyik együttes eddig öt meccsen két győzelmet és három döntetlent ért el, tavaly pedig bronzérmet szerzett.

Mondhattuk volna: "sötét ló" volt az ellenfél, ám Csank Jánost ismerve szó sem lehetett mellbevágó meglepetésről, merthogy a soproni kémek ott ültek a donecki fiúk legutóbbi, Harkov elleni 3-1-es győzelemmel végződött bajnoki találkozóján, amelyen egy bizonyos Serhij Siscsenko mesterhármast vágott, nem véletlen, hogy Oleg Blohin az ukrán válogatottban is számol vele. Mi, magyarok pontosan tudjuk, hogy az ilyen ellenfelek a legveszélyesebbek, a Ferencváros is elbukott a közelmúltban a fehérorosz Minszk ellen, így a soproni szurkolók nem véletlenül tartottak a Metalurgtól (amúgy az ukránok tavaly is indultak az
UEFA-kupában, akkor az olasz Lazio 6-0-s összesítéssel búcsúztatta a csapatukat).


Nos, az első félidőben hosszú percekig meglehetősen kiegyenlített küzdelmet láthattunk. A magyar csapat játékosai birtokolták többet a labdát, ám mindez nem párosult igazi mezőnyfölénynyel, vagy kidolgozott ziccerekkel. A soproniak az első félidőben meglehetősen egyoldalúan rohamoztak, jobbára a jobbszélen próbáltak a donecki védelem mögé kerülni, mégpedig az ifjú és az olasz Atalanta által figyelt Demjén Gábor jóvoltából, akit bizony sokszor "aprítottak" az ukrán védők. A soproni játékos becsületére legyen mondva, hajtott, futott, megalkuvás nélkül. Így voltak ezzel a csapattársai is, és a Sopronnak volt nagyobb esélye a gólszerzésre, sőt a hazaiak rendkívül technikás, nagy jövő előtt álló játékosa, a román Alin Cotan tökéletes ziccert rontott el, addig-addig ültette a fűbe az ukránokat, amíg a lövése el nem szállt a jobb sarok mellett.

A második félidőben minden másként alakult, mint ahogy az ünnepre készülő lelkes soproniak elképzelték.
Nem csupán azért, mert a vendégek egy klasszikus és sajnos meglehetősen látványos góllal vezetést szereztek, hanem azért, mert kedvenceik képtelenek voltak tudatos futballra. A Sopron taktikája ezen a napon túlságosan egysíkúra sikeredett, a Fülöp Zoltán felé felívelt labda, a szélről belőtt gyenge és pontatlan átadások, a sok-sok rossz passz. Nem véletlenül mondta a találkozó előtt Csank János, hogy a játékoskeret gyakorlatilag a bajnoki rajt előtt néhány nappal állt össze és az igazán eredményes szakmai munkához "csupán" a következők hiányoztak: hathetes kőkemény felkészülés, sok-sok begyakorló, összeszoktató mérkőzés és az egymás gondolatait ismerő futballisták.

A Metalurg meglehetősen egyszerű, ám annál céltudatosabb játékkal a második félidőben a soproniak fölé kerekedett és megérdemelten jutott előnyhöz. A Sopron semmit sem tudott felvillantani a modern futballból, még arra is képtelen volt, hogy a kontraakciókat megfékezze. A mérkőzés vége felé pedig teljesen összeomlott a védelme. Reménytelen… ---- M ---- &