Nuno Herlander Simoes Espirito Santo nemzetisége: portugál 0/0 születési hely: Sao Tomé e Principe ideje: 1974.01.25. pozíció: kapus magassága: 193 cm súlya: 84 kg korábbi klubjai: Vitoria Guimaraes, Vila Real, Depor, Merida, Osasuna, Porto sikerei: BL-győztes (2004) UEFA-Kupa-győztes (2003) Világkupa-győztes (2004) portugál bajnok (2003, 2004) portugál kupagyőztes (2000, 2001, 2003) Szuperkupa-győztes (2001, 2003, 2004) U-21-es válogatott 92-93 Vitoria Guimaraes 1 0 93-94 Vila Real (III. liga) (kölcsönben) 19 0 93-94 Vitoria Guimaraes 0 0 - - 94-95 Vitoria Guimaraes 20 0 - - 95-96 Vitoria Guimaraes 13 0 - - 96-97 Deportivo La Coruna 3 0 - - 97-98 Deportivo La Coruna 1 0 - - 98-99 Merida (D2) 29 0 - - 99-00 Merida (D2) 41 0 - - 00-01 Osasuna 33 0 - - 01-02 Deportivo La Coruna 2 0 BL 4 0 02-03 FC Porto 10 0 - - 03-04 FC Porto 3 0 - - 04-05 FC Porto 3 0 BL 2 0 05-06 CSZKA Moszkva 0 0 BL 0 0 A táblázatban szereplő adatok sorrendben: év, csapat, mérkőzések száma, szerzett gólok száma, nemzetközi kuparészvétel, nemzetközi kupameccsek száma, nemzetközi kupameccsen szerzett gólok száma.
A szimpatikus portást tartják sokan Vítor Baia helyi utódjának, azonban hiába roppant rutinos futballista, a sokéves kispadozás mély nyomot hagyott rajta, így nagyon valószínű, hogy a legenda visszavonulása után egy nemzetközileg is ismert vetélytársat fog kapni.
Nuno a Vitória Guimaraes saját nevelésű játékosa, akikkel 19 évesen mutatkozhatott be az élvonalban, s négy évet töltött el a D. Afonso Henriques stadionban az U-21-es válogatottban többször is megfordult kapuvédő. 1996 nyarán innen igazolta le némi meglepetésre a Deportivo La Coruna, ahol a kameruni Songo'o és a cseh Kouba mögött csak harmadik számú portásnak számított. Két év alatt összesen négy meccset kapott, s Molina érkezése után kölcsönadták a másodosztályú Meridának majd az Osasunának - itt a három év alatt összesen 101 gólt kapott. 2000-ben a pamplonai egyesülettel kiharcolta a feljutást a legjobbak közé, őt pedig visszahívta a Depor. 2001 októberében a foci világának is bemutatkozott amikor kezdőként futott ki a Lille elleni BL-meccsre a Riazor stadionban, ám összesen csak hat mérkőzést kapott, amíg Molina fel nem épült hererákjából.
2002 nyarán hazahívta az FC Porto, akik a szintén Spanyolországból visszatérő kapus, Vítor Baia mögé kerestek egy megbízható helyettest - Nuno nem is lépett pályára csak vetélytársa eltiltásakor és a lényegtelenebb kupameccseken. Mindenesetre otthol őrizheti a rengeteg hazai és nemzetközi kupák elhódításáért kapott érmeket, sőt, 2003-ban a Varzim SC elleni kupameccsen büntetőből eredményes is tudott lenni. A 11-esekkel amúgy is szerencséje van: 2004 végén, az utolsó Világkupa-döntőn az Once Caldas ellen a hosszabbításban csereként lépett a sérült Baia helyett, s ott lehetett a végső büntetőpárbajban is - fájdalom, hárítás nélkül tudta le mind a kilencet... 2005 nyarán három évadbeli bajnoki szereplés után némi meglepetésre a portugál kolóniával együtt ő is a CSZKA Moszkvához igazolt, 2.500.000 euróért.
