Alonso és a Renault továbbra is megállíthatatlan

Amint várható volt, Rubens Barrichello autójában újra motort cseréltek az időmérő utáni váltóhiba miatt, így csak a mezőny végéről vágott neki a versenynek. A Ferrarik orrát a tegnap elhunyt II. János Pál pápa emlékére feketére festették, Jarno Trulli pedig a "Köszönjük, Szentatya"-feliratot ragasztotta a sisakjára.

Már a felvezető kör sem ment simán, Christian Klien Red Bullja ugyanis nem tudott elindulni a többiekkel, így a rajtrács hetedik pozíciója helyett a boxutcába került, ahonnan már ki sem jött. A rajt azonban viszonylag eseménytelen volt: Alonso jól jött el az élen, Trulli pedig a harmadik helyről csak ímmel-ámmal támadta Michael Schumachert. Mögöttük sem változott a rajtsorrend: Webber, Heidfeld, Ralf Schumacher volt a további sorrend.

Az első kieső Narain Karthikeyan lett, aki három kör elteltével fel is adta a küzdelmet. Szinte ugyanekkor füst kezdett el kicsapni Giancarlo Fisichella Renaultjából is: az olasz pilóta behajtott a boxutcába, ott azonban nem várta senki, így megállás nélkül tovább is ment. A következő körben megint kijött, akkor már várta néhány szerelő, de csak azért, hogy betolják a boxba. A pályán közben Alonso, Schumacher és Trulli szép lassan elszakadt a többiektől, Barrichello pedig már a 10. helyre tornázta fel magát. A Renault spanyolja egymás után futotta a leggyorsabb köröket, de a hétszeres világbajnok tartotta vele a lépést, Trulli kicsit lemaradva követte őket. Mögöttük Webber, Heidfeld, Ralf Schumacher, Räikkönen, Szato, de la Rosa, Barrichello volt a sorrend, a legnagyobb csata a két Williams és a McLaren finnje között dúlt.

A nyomást Heidfeld bírta legkevésbé: kétszer is hibázott, így előbb Ralf Schumacher előzte meg, majd Räikkönen is utolérte, de később a finn is elfékezte magát, így távolabb került a Williams németjétől. A 11. körben aztán olyat láthattunk, amit 2001 júliusa óta nem: Michael Schumacher műszaki hiba miatt esett ki. A német rosszkor fékezett, kicsúszott a lebetonozott bukótérbe, és mire visszakormányozta magát a pályára, rettenetesen lelassult. Sorra előzték meg a többiek, így be is hajtott a a boxba és fel is adta a futamot, az első hírek szerint hidraulika-problémák miatt.

A következő néhány kör eseménytelenül telt, aztán a 17. körben Ralf Schumacher révén megkezdődtek a tankolások, ezek azonban nem változtatták meg jelentősen a sorrendet. Az már inkább, hogy a 24. körben előbb Heidfeld kocsija kezdett el füstölni, majd Szato fékje romlott el, így a német és a japán pilóta is befejezte a versenyzést.

A 28. körben Alonso, Trulli, Webber,Räikkönen, Ralf Schumacher volt a sorrend. Az első négy helyezett a követőktől és egymástól is tisztes távolban autózott, míg mögöttük Barrichello, Button és de la Rosa hajtott. Ők sem zavarták egymást egy darabig, aztán a McLaren kis spanyolja elunta a kocsikázást, és magasabb sebességfokozatba kapcsolt. Előbb Buttont előzte meg, majd hagyta el, aztán hamarosan Barrichellót kezdte támadni. Közben Webber is kicsúszott, de megfogta az autót, és visszatért az aszfaltcsíkra, ám addigra Räikkönen és a fiatalabb Schumacher is megelőzte. Ezzel az első négy végső sorrendje ki is alakult, és csak a McLaren negyedik számú pilótájának köszönhető, hogy nem fulladt unalomba a Bahreini Nagydíj.


De la Rosa csak annak köszönheti, hogy most ő indulhatott a tenisz- (vagy motor-, attól függ, ki kinek hisz) balesete miatt egyelőre nem "volánképes" Juan Pablo Montoya helyett, mert az első számú tesztpilóta, Alexander Wurz túl nagy, és nem fért be a kolumbiai gépébe. Ha pedig már ott volt, a már az Arrows-os korszakában is agresszív legénynek megismert spanyol pilóta visszaidézett valamit azokból az időkből, amikor még igazán érdemes volt Formula-1-es futamot nézni.

A sárga sisakos versenyző a 33. körtől kezdve hajszolta a láthatóan lassabb Barrichellót, és minden kanyarban ott lihegett a brazil nyakában. Mindezt egészen addig, míg csak el nem fékezte magát, és ki nem ment a fűre, de egy kanyart levágva visszaralizott a pályára, és csakhamar újra befogta a Ferrarit, majd a 42. körben meg is előzte. Ettől aztán vérszemet kapott, és a boxkiállása előtt még a futam leggyorsabb körét is megfutotta. Közben a többiek is kimentek tankolni, de nagy izgalmakat továbbra sem láttunk. Mindössze Button BAR-Hondája makacsolta meg magát, és nem is volt hajlandó nekiindulni a 48. körbeli boxkiállás után. Mire nagy nehezen életet leheltek a lefulladt motorba, majd egy perc telt el, de ekkor is csak a boxutca végéig jutott az angol, ott kiszállt az autóból.

A de la Rosa-show viszont folytatódott tovább: a spanyol beérte Mark Webbert is, és kullancsként ragadt a Williamsre. Próbálkozott kívülről, belülről, egyenesben, kanyarban, ám az ausztrál pilóta tanári módon verte vissza a támadásokat. Régen láthattunk ilyen izgalmas és színvonalas párharcot, melynek végén, nyolc kör elmúltával végül Webber figyelme egy pillanatra ellankadt, és de la Rosa kibújt mellette, megszerezve az ötödik helyet.

Közben Barrichello, aki korábban sem suhant kimondottan gyorsan, egyre lassabb köröket futott, így Felipe Massa beérte és megelőzte. Sőt, a brazil még a nyolcadik helyet sem tudta megtartani: Jacques Villeneuve ugyan még megpördült, mielőtt megelőzhette volna a ferrarist, de az utolsó körben David Coulthard megadta Rubensnek a kegyelemdöfést, és egy - legalábbis a maranellóiak szempontjából - pocsék verseny végén az utolsó pontszerző helyről is letaszította.


Elöl mindeközben nem változott semmi: Alonso, Trulli, Räikkönen és Ralf Schumacher szépen, nyugodtan körözve, izgalmak nélkül hajtott be a célba, utánuk de la Rosa, Webber, Massa és Coulthard jött be pontszerző helyre.

Alonso ezzel zsinórban második, illetve a Renault-nak harmadik futamgyőzelmét szerezte, lassan szokásosnak mondható módon tavalyi csapattársa, Jarno Trulli előtt, míg az új autót kevés tesztelés után csatasorba állító Ferrari pont nélkül maradt. A legemlékezetesebb teljesítményt azonban a "beugró" Pedro de la Rosa nyújtotta, aki nagy akarással, erőszakosan és bátran vezetve, szép előzésekkel hozta be a McLarent az ötödik helyre.Leggyorsabb kör: Pedro de la Rosa (spanyol, McLaren-Mercedes) 1:31.447A győztesek mondták

Fernando Alonso (1.): "Ez volt az egyik legmelegebb verseny, amin valaha részt vettem. Az autó azonban tökéletes volt, az pedig különösen bíztató, hogy hosszú távon, a versenyek utolsó szakaszában vagyunk a legjobbak. Kellemes volt vezetni a kocsit, és nagy csatákat vívtam az elején Michael Schumacherrel és Trullival, a végén pedig már vissza is vehettem a tempóból."

"Michael közel volt hozzám az elején, úgy éreztem, gyorsabb is nálam, de legalábbis könnyebb az autója. Nem aggódtam azonban, tudtam, hogy hosszútávon, a boxkiállásokkal és az előzésekkel én leszek a jobb."

Jarno Trulli (2.): "Nagyon látványos lehetett az első kanyar, megcsíphettem volna az éllovasokat. Schumacher és Alonso azonban gyorsabb volt, így jobb, hogy nem erőltettem az előzést. Később aztán láttam, hogy Fernando mögött csak második lehetek, így ekkor már nem is próbálkoztam nagyon."

"Az autónk remek volt, jól eltaláltuk a beállításokat már első nap, ma nem is nyúltunk az autóhoz. Jó versenyünk volt, csak Fernandoval nem tudtam mit kezdeni."

Kimi Räikkönen (3.): "Voltak gondjaink az edzések alatt, ráadásul az autó is nehéz volt. A versenyen úgy tűnik, elég jók vagyunk. Talán tudtam volna gyorsabban menni, de voltak előttem. A két első helyezettől túl messze voltam, őket nem érhettem utol."

Michael Schumacher:
"Nem dönthettünk volna jobban, a sebességgel nem volt gondunk, az idén először éreztem versenyképesnek magam. A műszaki hiba miatt nem aggódom különösebben, az európai idény kezdetéig ugyanis három hetünk van, hogy helyrehozzuk a kocsit, és felkészítsük a következő viadalokra" ---- S ---- &