Sári: "Nincs személyes ellentétem"

Sári Nándort még nem sokan és nem sokat faggatták edzői diadalról. Nem is bánja, igazi háttérember, olyasvalaki, aki jótékonyan, tevékenyen és főként csendesen húzódik meg a nagy sikerek árnyékában. Persze, ha kérdezik, ha érdeklődnek felőle, szívesen beszél. Mert azért neki is van véleménye, amit vállal és el is mond, ha éppen úgy alakul.

Az elmúlt időszakban például parázs szakmai vita bontakozott ki közte és Angyal Zoltán szövetségi kapitány között. Sári Nándor ugyanis nem ért egyet az új válogatási elvekkel, egész pontosan azzal, hogy olimpiai bajnok négyese nem élvez védettséget, versenyzőinek egyesben és párosban kell rátermettségüket bizonyítani a válogatók során.
- Vallom, hogy nem vagyok egyszerű ember - mondja Sári Nándor. - Sokszor nem értek egyet másokkal, most például Angyal Zoltán válogatási elveivel, ami úgymond degradálja a korábbi sikereinket.

- Mit ért ezalatt?
- Nem értettem egyet azzal, hogy három héttel az olimpia után bejelentette: a négyesre nincs válogató, az egyéni eredmények alapján állítják össze a világversenyeken induló csapathajót. Ezzel a saját imázsunkat romboltuk le, értéktelenné tette azt a sikert, amit Athénban elértek a fiúk, és úgy érzem, ezzel a döntéssel úgymond a sportág alatt vágta a fát.

- Nem inkább arról van szó, hogy a fiataloknak is lehetőséget, ezáltal perspektívát kínál a kapitány?
- Természetesen ez lenne a lényeg. A válogatási elvek szerint azok a versenyzők kerülhetnek be a csapathajóba, akik egyesben vagy párosban az első három helyen zárnak a válogatókon. Természetesen itt lehetnek átfedések, de úgy vélem, hogy ezen kritériumoknak a mezőnyből körülbelül hat ember tud majd megfelelni. Na most, ha egy fiatal versenyző a második helyen végez, viszont nem illik be a négyeshajóba, akkor mi lesz? Ki mondja neki, hogy bocsánat, de mégsem adunk lehetőséget, inkább szubjektív alapokon állítjuk össze a hajót. Én úgy tartom, illene még az Európa-bajnokságon lehetőséget adni az olimpiai bajnok hajónak, ha esetleg a második helyen végeznek, felteszem a kezem és azt mondom, jöjjön egy jobb összeállítás.

- Vagyis töretlen a bizalom a versenyzői iránt.
- Miért ne lenne az? Azok után, amit tavaly véghezvittünk, azt hiszem, ez a minimum.

- Nem is olyan régen ők is kiálltak önért.
- Igen, nem mentek el az Év sportolója választásra, mert nem kerültem be a legjobb három edző közé. Én próbáltam őket lebeszélni erről, de hajthatatlanok voltak, és meg is értem az ellenérzéseiket. Nekik sem lehetett könnyű megélni, hogy ismét nem tudták a legjobb csapat címét megszerezni.

- Ami a Nemzeti Sportszövetség díjkiosztóján történt, amellett Baráth Etele, a szövetségük elnöke sem ment el szó nélkül. Közleményt adott ki arról, miféle méltánytalanságok érték a sportágat, amelyben név szerint önt is megemlítette. Pontosan így fogalmazott: "A sportban az a jó, hogy a teljesítmény mérhető. Hat athéni érem után mi a lehető legkevésbé sem szorulunk rá arra, hogy mások szubjektív értékítélete alapján méltassanak minket, de azt a diadalaink agyonhallgatásának tartom, hogy a változatlan összetételű kajak négyessel az olimpiai bajnoki címet megvédő Sári Nándor az újságírói szavazás után a sportszövetségek voksolása alapján sem került dobogóra".
- Na látja, ez az, ami mindenért kárpótolt. Nagyon jólesett, hogy a szövetség elnöke név szerint kiemelt, főként azért, mert az edzőket nem nagyon szokták menedzselni.

- Ön szerint az, hogy sem a sportújságírók, sem a szövetségek szavazásán nem került a legjobbak közé, valamiféle személyes ellenszenvből fakad?
- Nem hiszem, inkább a figyelmetlenség számlájára írom, hiszen nem tudok arról, hogy bárkivel is személyes ellentétem lenne akár a médiából, akár bármelyik szövetségből. Talán ez azért van, mert nagyon sikeres a kajak-kenu sport. Egy-egy díjkiosztón nem lehet mindent nekünk adni, másnak is jár úgymond lehetőség. Igazából nem bánt, hogy így döntöttek, elfogadom, hiszen jól tudom, nem ezek a díjak, sokkal inkább a versenyzőim sikerei adják a munkám értékét. ---- B ---- M