Rettegett Iván még folytatja

Keresik, nem találják. Aztán jön az üzenet: nagyon maga alatt van. Az eredményhirdetésre még feszülten megy. Amikor átveszi az érmet Schmitt Páltól, a MOB elnökétől (Schmitt is ott volt a Münchenben olimpiai bajnok párbajtőrcsapatban), egy mosolyt is megereszt. Aztán nyilatkozik is.
- Eléggé megviselt, hogy csak ezüstérmesek lettünk, aranyéremre készültem, hiszen ezüstöm már van a barcelonai olimpiáról - mondja Kovács Iván, aki az ukránok elleni negyeddöntőben és az oroszok elleni elődöntőben is parádézott, és a franciákkal vívott fináléban is ő könyvelhette el az egyetlen magyar "szakaszgyőzelmet".
- A világbajnokságon elszálltak, az olimpiára is az utolsó pillanatban kvalifikálták magukat. Ennek tudatában is csalódásnak érzi az ezüstöt?
- Abban a pillanatban, hogy eldőlt, itt lehetünk Athénban, az aranyra készültem. Bár az ukránok ellen volt egy megingása a csapatnak, utána az oroszokat remek vívással intéztük el. És már csak egy meccs kellett volna hozzá…

- A franciákat viszont csak ideig-óráig tudták visszatartani.
- El kell ismernem, jobbak voltak a franciák, taktikailag is, technikailag is. Amit elterveztünk, sajnos nem tudtuk megvalósítani.
- Mit terveztek?
- Az idén három alkalommal vívtunk döntőt velük, és mindháromszor belementünk az adok-kapokba. Most megpróbáltuk lelassítani őket, és ebből a látszólag passzív vívásból nyerő kontrákat építeni. Egy ideig ment is, de aztán nem volt ellenszerünk.
- Elég hamar letudta a három meccsét. Azt mondják, azért, mert nem akart befejező ember lenni, hiszen akkor talán ki-ki meccset kellett volna vívnia a mumusa, Fabrice Jeannet ellen.
- Nem tagadom, pontosan így történt. Ellene valahogy nem megy. Úgy gondolkoztunk, jobb, ha nem én vívom az utolsó mecscset, hiszen ha előny van, lehet, hogy nem tudom megtartani, ha pedig hátrány, nem tudom lefaragni. Így sem nyertem ellene, viszont csak egy találattal szerzett többet.
- Volt, aki azt mondta, ha három Kovács Ivánunk van, most Magyarország az olimpiai bajnok.
- Ezt gyorsan felejtsük el. Ez egy csapat. Van, amikor az egyiknek megy jobban, másszor a másiknak. Itt van például Imre Géza. Neki most nem ment jól, pedig ő tett a legtöbbet azért, hogy egyáltalán vívhattunk az olimpián, fantasztikus volt a Világkupákon. Ez csapat, nem szabad részleteiben nézni.
- Tizenkét éve - Kulcsár Krisztiánnal együtt - ezüsttel nyitott a barcelonai olimpián, és most is ezüstöt vihet haza. Harmincnégy éves, senki sem csodálkozna, ha Athén lenne a végállomás.
- Bár úgy volt, hogy Sydney után befejezem, Athénban is ott voltam a páston. Nem, egyelőre nem tervezem a búcsút, egy-két évig még mindenképpen vívni fogok.
- Az ezüstért járó pénzzel mit kezd?
- Lesz helye. Ott van például a szentendrei autógumi-kereskedés, ahol társtulajdonos vagyok. Éppen most kezdjük felfejleszteni.
- Új gumit akar? Ne vívódjon, jöjjön Kovács Ivánhoz. Jól hangzik?
- Megvettem.
- Hogy megy az újságírás? Mert abba is belefogott.
- Elvégeztem egy újságíró-iskolát, több írásom is megjelent egy magazinban, de az olimpiai felkészülés miatt nem maradt rá időm. Szeptembertől lesz, talán az athéni emlékeimet is megírhatom majd.